„Érmellék” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  10 évvel ezelőtt
a
→‎Növény- és állatvilága: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
a (csiszolt kőkorszak → csiszoltkő-korszak AWB)
a (→‎Növény- és állatvilága: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,)
A lecsapolás előtt a vidék a [[hínár]]ral borított tavak, a végtelen [[nád]]rengetegek, az ingoványos mocsarak és [[zsombék]]ok birodalma volt. Néhol még felfedezhető itt az őstáj néhány jellegzetes vonása. Az évezredek során a mocsári talajra lerakódott pollenszemek tanúsítják, hogy a terület növénytakarójának a kialakulása hosszú fejlődés eredménye. A [[Gálospetri]]ből származó leletek bizonyították, hogy a [[mamut]], az [[ősrinocérosz]], valamint az [[ősjávorszarvas]] is jelen volt a vidéken. Egyes napvilágra került fosszilis madárcsontok arra utalnak, hogy egykor ennek a vidéknek a [[siketfajd]], sőt a [[sarki hófajd]] is lakója volt. A természetes növényzet átalakítása során elsőként az erdők estek áldozatul: mintegy 300 évvel ezelőtt még hatalmas [[szálerdők]] borították a vidéket.
 
A terület flórájának első szakavatott kutatója ''Janka Viktor'', híres botanikus volt. Az ő nevét viseli az a ritka növényfaj (''([[Fumaria jankae]])''), melynek máig ismert termőhelyei csak az Érmelléken találhatók. A kutatások [[1996]]-os szakaszában a vidékről 1048 virágos növény, valamint [[haraszt]]faj ismert. Legnagyobb arányszámban (43,7%) az [[Európa]] és [[Ázsia]] északi mérsékelt égövében honos csoportba tartozó fajok vannak jelen. A terület vegetációjának legjellegzetesebb képviselői a vízi- és mocsári növénytársulások. A vízben szabadon lebegő hínárnövényzet legismertebb képviselője a [[kolokán]] (''(Stratiotes aloides)'') volt, ma már azonban teljesen eltűnt a vidékről a lecsapolások következményeként. A gazdag halállomány, a [[Duna-delta|Duna-deltához]] hasonlóan gazdag madárvilág is ilyen sorsra jutott.
 
== Lakossága ==
247 461

szerkesztés