A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő. Szvidnyik települést [[1334]]-ben a pápai tizedjegyzék ''"villa Sudnici"'' alakban említi először, majd [[1355]]-ben (''("Scyuidnik")'') és [[1357]]-ben (''("Syuednik")'') is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek. [[1414]]-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése [[1434]]-ből való. A [[15. század]]ban előbb a [[husziták]], majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen [[1618]]-ban kétszintes udvarházat említenek. A [[18. század]] elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. [[1848]]-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. [[1795]]-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték. [[1787]]-ben 43 házában 299 lakos élt. A napóleoni háborúk során [[1800]]-ban Szuvorov, [[1806]]-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. [[1831]]-ben [[kolera]]járvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdsággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint ''"Felsõ-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felsõ-Orlik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
