„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pontosítás, mert forgácsolni nem csak fémeket lehet.
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
1. sor:
[[Fájl:Dreher an einer Drehbank.jpg|bélyegkép|Esztergálás|260px]]
 
A '''forgácsolás''' olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám (''(forgácsolószerszám)'') segítségével – ''forgács'' formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tarozik például az ''esztergakés'' vagy a ''fűrészlap'', a határozatlan élű szerszámok közé például a ''köszörűkorong''.
 
A forgácsolás fontosabb módszerei az [[esztergálás]], a [[Gyalulás |gyalulás]] és [[Vésés |vésés]], a [[marás]], a [[Fúrás |fúrás]], a [[köszörülés]], az [[üregelés]] stb. Néhány forgácsolási műveletet kézzel is el lehet végezni (pl. reszelés, dörzsölés, fűrészelés), de általában gépi erővel, ''forgácsológépekkel'' forgácsolnak.
42. sor:
 
Az ''alapsíkban'' értelmezett élszögek:
*szerszámelhelyezési szög (''&kappa;κ''<sub>r</sub>) a szerszám élsík és az előtoló irány közötti szög,
*szerszámcsúcsszög (''&epsilon;ε''<sub>r</sub>) a szerszám élsík és a szerszám melléksík között mérhető,
*a mellékforgácsoló él elhelyezési szöge (''&kappa;κ''<sub>r<sup>'</sup></sub>) az előtoló irány és a szerszám melléksík által bezárt szög.
 
Az ''ortogonál síkban'', a szerszám metszetén értelmezett élszögek:
*hátszög (''&alpha;α''<sub>0</sub>),
*ékszög (''&beta;β''<sub>0</sub>),
*homlokszög (''&gamma;γ''<sub>0</sub>).
 
==A forgácsképződés mechanizmusa==