„Hevenesi Gábor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg.ek
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
3. sor:
1671-ben Sopronban lépett a rendbe. Bölcseletet, retorikát és teológiát tanított Nagyszombatban, Bécsben, majd Grazban. 1700-tól 1706-ig a bécsi rendi kollégium rektora, újoncmester és a bécsi Pazmaneum rectora volt. Haláláig munkatársa és tanácsadója [[Kollonich Lipót]] esztergomi érseknek, de véleményét nemegyszer kikérte [[I. Lipót]] császár is.
 
1686-ban Kollonich megbízásából, az antwerpeni bollandisták mintájára kezdeményezte a magyar történelem forrásainak összegyűjtését, s fölhívása nyomán a különböző családi és egyéb levéltárakban található iratok, oklevelek, adománylevelek, canonica visitatiók stb. másolataiból 91 kötetnyi kézirat gyűlt össze, melyeket az ELTE Egyetemi Könyvtárának Kézirattára őriz. (''(Collectio Hevenesiana)''). A munka elsődleges célja az volt, hogy alátámassza a jezsuita rend birtokigényeit a török alól felszabadított területeken, de a gyűjtemény végül általános történeti jelentőségűvé vált, mivel a lemásolt eredeti iratok nagy része azóta elpusztult.
 
Irodalmi működésének három évtizede alatt több mint 30 könyve jelent meg nyomtatásban. Egyik legjelentősebb műve a ''Régi magyar szentség'' (Ungaricae Sanctitatis Indicia) (Nagyszombat 1692) című, magyar és magyar származású szentekről írott életrajz-gyűjteménye. A Johann Sigmund Schott és Johann Jacob Hoffmann bécsi rézmetszők metszeteivel illusztrált kötetben ötvenöt szent és boldog rövid életrajzát közölte Jean Bolland hatalmas vállalkozása, az ''Acta Sanctorum'' nyomán. A könyv több kiadást ért meg. 1695-ben és 1737-ben ismét kiadták magyar és latin nyelven.