„Logikai szemantika” változatai közötti eltérés

A '''logikai szemantika''' a [[logika]] azon fejezete, amely a [[nyelv]]i elemek [[jelentés]]ét logikai szemszögből kívánja feltárni, elemezni. Szorosan kapcsolódik a [[logikai grammatika|logikai grammatikához]], mely a nyelvi elemek formai követelményeket figyelembe vevő logikai szerkezetét vizsgálja. Lényeges kérdés a logikai szemantikában, hogy a jelentés meghatározza-e a nyelv mondatainak igazságát és ha igen milyen módon.

 

 

A szemantikai értékek legabsztraktabb foka a jelentés vagy értelem (meaning). Ez olyan jelentés lenne, melyet egy konkrét (általában mesterséges) nyelv kifejezése váltazatlanul hordoz, tahát interpretációfüggetlen. Például a halmazelméletben az unió fogalma mindig mindentekintetben ugyanazt jelenti, értleme nem változik attól, hogy milyen halmazoknak vesszük az unióját. Egy fogalom jelentése lényegében csak az axiómáktól függ, így ezt a fajta jelentésfogalmat leginkább a [[bizonyításelmélet]] tudja kezelni. A klasszikus logikai rendszerekre vonatkozólag komoly eredmények születtek ebben a témakörben. A klasszikus logikában ugyanis az igazságfogalom csaknem egyértelműen rögzíti a kifejezések jelentését. Sikerült karakterizálni a bizonyíthatóság fogalmát a Gödel-féle teljességi tétel segítségével, és a jelentés fogalmához is sikerült közel kerülni a [[Tarski-féle T-séma|Tarski-féle igazságfogalom]] által. A modellelméleti értelmezésnek azonban korlátot szab, hogy a Skolem-Lövenheim tételkör következményeképpen nem található meg az egyetlen modell, mely a legjobban tükrözi a jelentést, legfeljebb kijelölhetünk az intuíciónak legjobban megfelelő úgy nevezett ''szándékolt modell''t vagy ''sztenderd modell''t, de ez a legritkább esetben lesz csak egyértelműen meghatározva az axiómarendszer által. Még kevésbé áll ez a nemklasszikus logikákra. Azokra még az sem igaz, hogy valamiféle bizonyíthatóságon alapuló igazságfogalom csaknem egyértelműen kijelölné a jelentést.