„I. Róbert namuri gróf” változatai közötti eltérés

Róbert feltehetően az előző gróf, [[Berengár namuri gróf|Berengár]] fia vagy leszármazottja volt, a kettő között uralkodó grófról nem maradt fenn semmilyen adat. Róbert születési idejére vonatkozóan semmilyen adat nem maradt fenn, de nagykorúságát 946-ban már elérte, amikor egy június 2-i keltezésű megemlíti, hogy "''Rotbertus comes''" Melin faluban fekvő villáját, amely saját grófságának területén feküdt ("''in comitatu meo''"), Waulsort apátságának adományozta.<ref>''Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196'' ('''(Namur)'''), Rousseau, F. (ed.), Brussels, 1936</ref> Az ''Europäische Stammtafeln''<ref>Schwennicke, D. (1984-2002) ''Europäische Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten'' ["ES"] (J. A. Stargardt, Marburg), Volumes I-XX!</ref> szerint Róbert Berengár fia volt, de ezt csak egyetlen utalás támasztja alá: a "''Vita Gerardi Abbatis Broniense''" feljegyzése szerint Berengár gróf a namuri kastélyban lakott ("''comes Berengarius Nammucensi castro præsidebat''"), amely utódainak is lakhelye volt ("''cuius stirpis posteritas ibidem hactenus perstat''").<ref>''Vita Gerardi Abbatis Broniensis 3'', MGH SS XV.2, p. 656,</ref> Az utalás azonban értelmezhető nemcsak apa-fia, hanem annál távolabbi rokonság viszonyában is, elképzelhető, hogy Róbert Berengár unokája volt, vagy Berengár lányának fia. Utóbbit megerősíti a családi kronológia is: Róbert fia, Giselbert kb. 955-960 körül született, vagyis apja kb. 920/25 körül született (és már elérte a nagykorúságot a 946-os oklevél idejére). Berengár születési idejét 875/885-re adják meg, vagyis 900 körül már megszületett az elsőszülöttje, akinek a leszármazottja Róbert.

*fiúgyermek (? - 981) A név nem maradt fenn, de "''Gesta Abbatum Lobiensium''" megemlíti, hogy Róbertnek négy fia született (''("…ex quatuor comitis Roberti filiis unus")''). Feltehetően 981-ben meghalt, mert egy korabeli oklevél csak három bátyját említi.