Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
==A Belgae törzs eredete==
[[Julius Caesar]] a gall háborúról szóló művében leírta, hogy a hódítás ideje alatt (i. e. 58 - 51) Gallia három részből állt, amelyeket az ''[[Aquitani]]'', a ''Galli'' (akik magukat ''Celtae''-nak hívták) és a ''Belgae'' törzsek foglaltak el. Mindegyik törzsnek megvoltak a maga szokásai, törvényei és saját nyelve. Caesar megjegyezte, hogy a Belgae volt a legkevésbé kelta törzs, ez állt a legmesszebb a római civilizáció befolyásától és a legközelebb a germán törzsekhez. A három törzs közül ezek harcoltak a legjobban a rómaiak ellen, amit Caesar annak tulajdonított, hogy „kereskedők ritkán lépnek kapcsolatba velük, ezért nem használnak az akaratot elgyengítő luxuscikkeket”. <ref>[[Julius Caesar]], ''[[Commentarii de Bello Gallico]]'', [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 1#1|1.1]]</ref>
 
A Belgae mindenesetre a kelta kultúra részesei voltak, bár nyelvük némileg különbözött azoktől és átmenetet képviselt a kelták és a germán nyelvcsaládok között. Caesar forrásai arról tájékoztatták, hogy a „a Belgae nagy része a germánoktól származik, és miután átkeltek a Rajna folyón, szívesen telepedtek le a termékeny vidéken.<ref name="dbg2.4">Julius Caesar, ''Commentarii de Bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]]</ref> Egy kelta beszámoló szerint „az északi Belgae törzsek a germánoktól erednek”. Caesar megjegyzi még, hogy a Rajna folyásától nyugatra élő germán törzsek a Belgae szövetségesei voltak<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de Bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#3|2.3]]</ref>, és felsorolja ezeket a törzseket: [[Eburones]], [[Condrusi]], [[Caerosi]] és [[Paemani]]. <ref name="dbg2.4" /> A történész [[Tacitus]] feljegyezte, hogy a [[Nervii]] és a [[Treveri]] törzsek szintén germán származásúnak vallották magukat annak ellenére, hogy Gallia területén éltek.<ref>[[Tacitus]], ''[[Germania (book)|Germania]]'' [[s:Germania#XXVIII|28]]</ref>
 
A fentiek ellenére a letöbb Belgae törzs és személy neve, mint például [[Ambiorix]], aki az Eburones törzs vezetője volt, egyértelműen gall származású vagy gall befolyást mutat. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Belgae törzsek csak hivatalos és ceremoniális címeket vettek át a kelta Galliából, mint például a generális, amely francia származású cím.
 
A gallok leigázása után Caesar a korábban három részre osztott területet, a Belgae, Celtae és Aquitani törzseket egyetlen hatalmas római provinciába (''Gallia Comata'', "hosszúhajú gall") egyesítette. A tartomány kormányzása, nem utolsósorban mérete miatt, igen nehézkes volt és [[Augustus Caesar]] újjászervezte azt a hagyományos határok mentén. A kialakult római [[Gallia Belgica]] provinciát keleten a Rajna folyása határolta, és az Északi-tengertől egészen a [[Konstanzi-tó]]ig terjedt ''(Lacus Brigantinus),'' magában foglalva a mai Svájc nyugati részeit is. A provincia fővárosa Remi városa lett (a mai [[Reims]]).
[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] csaszár uralkodása során a provinciát két részre osztották: ''Belgica Prima'' (fővárosa Augusta Trevirorum [[Trier]]) és ''Belgica Secunda'' (fővárosa Reims). Mindkét provincia a galliai püspökség része volt.
 
==A Belgae Gallián kívül==
A Belgae áthajóztak a La Manche csatornán, amiről Caesar is említést tesz.<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de Bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]], [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 5#12|5.2]]</ref> Eszerint előbb csak rablóportyára indultak, majd később letelepedtek a szigeten.
 
Az [[Ambiani]] törzs által használt nagyszámú, az i. e. 2. szd-ból származó pénzérmét tártak fel Dél-Angliában. Caesar hódításai után nem sokkal a [[Suessiones]] törzs egyik fejedelme, [[Diviciacus (Suessiones)|Diviciacus]], nemcsak a Belgae egyik legnagyob hatalmú uralkodója lett, hanem hatalma kiterjed Anglia egy részére is. Az [[Atrebates]] törzshöz tartozó [[Commius]], Caesar korábbi szövetségese, Angliába menekült, miután részt vett Vercingetorix felkelésében és vagy csatlakozott, vagy megalapította saját törzsének angliai csoportját. Britannia római hódításának idejére számos dél-kelet-angliai törzs vagy a Belgae-től származott vagy pedig Belgae származású uralkodói voltak. A [[Britannia (provincia)|Britannia római provincia]] későbbi közigazgatási egységei ''([[civitas]])'' egy a Belgae nevet viselte, és ide tartozott Magnus Portus ([[Portsmouth]]) valamint Venta Belgarum ([[Winchester, Hampshire|Winchester]] városa. <ref>[[Sheppard Frere]], ''Britannia: a History of Roman Britain'', third edition, Pimlico, 1987; John Creighton, ''Coins and power in Late Iron Age Britain'', Cambridge University Press, 2000</ref>
 
Elképzelhető, hogy a Belgae egy része Írországba menekült és ott települt le, amely a történelmi [[Builg]] és a legendákban szereplő [[Fir Bolg]] támasz alá. <ref>[[T. F. O'Rahilly]] (1946), ''Early Irish History and Mythology'', Dublin Institute for Advanced Studies, 1946</ref>
 
==Az elnevezés eredete==