„A példabeszédek könyve” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, |
||
9. sor:
== Elnevezése és helye a kánonban ==
A könyv [[Héber nyelv|héber]] elnevezése ''Mislé'' (mondások), amit a [[Septuaginta]] ''Paroimiai''
A [[héber Biblia]] kánonjában a Példabeszédek könyve az [[Ketuvim|Írások]] csoportjában a [[Zsoltárok könyve]] és a [[Jób könyve]] után vagy között lett elhelyezve. A Septuaginta és a Vulgata azonban a három salamoni írást – Péld, [[Prédikátor könyve|Préd]], [[Énekek éneke|Én]] – egymás mellé állította a Zsoltárok könyve után, míg Jób a Zsolt előtt áll. A magyar bibliafordítások – mind a [[katolikus]], mind a [[protestáns]] – a Septuaginta és Vulgata sorrendjét követik.
36. sor:
A Példabeszédek könyvében lévő mondások túlnyomó többségében két- vagy többsoros [[vers]]be szorított rövid mondatok, amelyek az egysoros népi mondásból alakultak ki. Ezeket a mondásokat címszavak, hangzásbeli összecsengés vagy tematikus azonosság alapján rendezték gyűjteményekbe. A mondásoknak többféle irodalmi formája van:
*a) A ''kijelentés mondás'' vagy ''szentencia''. Egy tapasztalat eredményét foglalja össze. Többségüknek formája a [[gondolatritmus]]ra
*b) A ''hasonlító mondás'' vagy ''hasonlat''. Egyik fajtája különböző életterületekről vett jelenségeket vagy folyamatokat hoz egymással kapcsolatba. Pl.: „Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.” (25,11) A másik fajta a „jobb… mint” formában két tényállást helyez egymással szembe. Pl.: „Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.” (15,16)
*c) A ''bölcsességi intés''. Közvetlenül megszólítva az embert, valamilyen magatartásformát tanácsol neki. Pl.: „Ne told odébb az ősrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg.” (22,28) Az intést gyakran meg is indokolja, pl.: „A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat.” (23,9)
| |||