„Shaw kései munkái (1933–38)” változatai közötti eltérés

Shaw 1938-ban kezdett bele a Genfbe ('''Geneva''', 1938). A darab a ''[[Népszövetség]]'' tehetetlenségéről szólt az 1. verzió szerint is, csak nem volt hozzá előszó és csak 3 felvonásból állt. Shaw a világháború után, 1945-ben újabb felvonást (ez lett a végleges verzió harmadik felvonása) és előszót is csapott a darabhoz. A Nemzetközi Törvényszékhez befut (sejthetőleg fennállása során először, mert óriási botrányt okoz) néhány panaszos levele az európai diktátorok ellen, de csak mert a ''[[Népszövetség]]'' genfi munkatársa, Begonia Brown politikailag teljesen tudatlan. A hágai ''[[Nemzetközi Bíróság|Nemzetközi Törvényszék]]'' vezető bírája minden [[szankció]], rendfenntartó erő híján, csak pusztán a hatásköréből kifolyólag összehívja a tárgyalást a diktátorok ellen. A vezetők hiúságára apellál, hogy úgyis eljönnek, ha lehet egyet "alakítani" a kamerák előtt. Battler (''([[Hitler]])''), Bombardone (''([[Mussolini]])'') és Flanco (''([[Franco|a Caudillo]])'') meg is jelenik, csakúgy Sir Midlander (''([[Chamberlain]])'') külügyminiszter és Poszkij-(''[[Litvinov]]''?) külügyi népbiztos. A bíró a darab végén megállapítja a diktátorok erkölcsi felelősségét a világháborúval fenyegető helyzet létrejötte miatt, de semmiféle szankciót nem tud foganatosítani ellenük. A darab végén a világvégéről szóló hamis hír kergeti szét a tárgyalás résztvevőit. Ugyanakkor a tárgyalás sem lehetett volna az igazságtevés fóruma, hiszen a ''[[Szovjetunió]]''t mint demokratikus államot tartják számon, ''[[Sztálin]]''t meg se említik a diktátorok közt.