„Széleskút” változatai közötti eltérés

A település a [[14. század]] elején keletkezett, első írásos említése [[1367]]-ből származik ''"Zeleskut, Pratunprun"'' alakban. [[1371]]-ben ''"Zyleskut"'' néven említik. A Szentgyörgy i és bazini grófok birtoka volt, majd a detrekői váruradalom részeként a Serédy és [[Balassa család]]ok birtoka. A [[17. század]]tól a Pálffy családé, a detrekő-malackai uradalom része.

 

 

[[1828]]-ban Széleskúton 205 ház állt 1484 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, szűcsmesterséggel, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A falu malmát [[1720]]-ban említik, ezenkívül a [[18. század]]ban papírgyár, a [[19. század]]ban pedig pálinkafőzde is működött a községben. Ekkor alapították az itteni uradalmi majort is. [[1857]]-ben a faluban nagy tűzvész volt, mely amellett, hogy hat ház és a templom kivételével az egész falu leégett 12 emberéletet is követelt. [[1861]]-ben a Széleskúti patak öntött ki medréből és a település nagy részét elöntötte. Lakói sokat szenvedtek az [[1866]]-os porosz-osztrák háború alatt is. A Morván átkelt porosz katonaság betört a településre és az egész környéken elterjesztette a kolerát, melyben három hónap alatt 149 lakos halt meg.