„Oszét nyelv” változatai közötti eltérés

Az oszét beszélők száma mintegy hétszázezer. Mintegy hatvan százalékuk az Oroszországhoz tartozó [[Észak-Oszétia|Észak-Oszétia-Alániában]], mintegy 20%-uk a jogilag [[Grúzia|Grúziához]] tartozó, de facto független [[Dél-Oszétia|Dél-Oszétiában]] él. (A [[2008]] augusztusában kirobbant [[dél-oszétiai háború]] során azonban sokan északra menekültek, ami átrendezhette az arányokat.)

 

Az oszét az alán nyelvből származik. Az [[alánok]] az [[ókor]]tól ismert [[szarmaták]] közé tartozó nép volt

 

A jagnobi nyelvhez hasonlóan az oszét a ''-ta'' toldalékkal képzi a többes számot és ez közös vonása a már kihalt szogd nyelvvel. Többek közt ennek alapján feltételezik, hogy az ezen rokon nyelveket beszélő iráni népek valamikor hatalmas folytonos területen élhettek Közép-Ázsia [[sztyeppe|sztyeppéin]].

 

{{csonk-szakasz}}

[[Vaszilij Abajev]] oszét nyelvész a következőt írta az oszét nyelvről:

Az Encyclopedia Britannica 2006<ref name="Britannica 2006"> Ossetic language. (2006). In Encyclopædia Britannica. Retrieved August 26, 2006, from Encyclopædia Britannica Premium Service: http://www.britannica.com/eb/article-9057571 </ref> szerinrt az oszét az óiráni nyelv sok archaikus vonását megőrizte, mint példáaul a nyolc eset és az igei prefixumok. Az esetek azonban nem egyeznek meg az eredeti indoiráni esetekkel, amelyeket a kiejtési változások erodáltak. A mai esetek, kivéve a [[nominativus]]t mind egy eredeti [[casus generalis]] esetből származnak, amely aztán hét különálló esetre vált szét a használat folyamán.

 

Az oszét nyelv legkorábbi ismert emléke egy a 10-12. századból származó felirat, amelyet [[Arhüz]]nél, a [[Bolsoj Zelencsuk]] folyó közelében találtak. A szöveg [[görög ábécé]]vel íródott, speciális [[digráf]]okat használva:

 

 

Árírva:

A szöveg a következőt jelenti: „K., S. fia, I fia, B. fia, A. fia, (ez) az ő emlékművük”

 

 

Két fő [[nyelvjárás]]a van: az [[Iron (nyelvjárás)|iron]] és a [[Digor (nyelvjárás(|digor]]. Ezek közül az iron a sokkal elterjedtebb és ezen alapul az oszét irodalmi nyelv is, amelynek megteremtője [[Koszta Hetagati]] ([[1859]] - [[1906]]), az oszétok nemzeti költője volt.<ref>[http://www.azargoshnasp.net/languages/ossetian/grammersketchossetian.pdf Abaev, V. I. A Grammatical Sketch of Ossetic translated by Stephen P. Hill and edited by Herbert H. Paper, 1964 - Abajev: Az oszét nyelv grammatikai vázlata] </ref>

 

Az oszét írott szöveg azonnal felismerhető az ''æ'' használatáról - ezt a betűt egyetlen más nyelv cirill betűs írása sem használja.

 

Az orosz hódítás előtt oszétul ritkán írtak. Az orosz hódítást követően az oszétok a [[cirill írás]]t kezdték használni. Az első cirill betűkkel írt oszét könyv [[1798]]-ban jelent meg. Ugyanakkor a Kaukázustól délre a [[grúz ábécé]]t is használták: [[1820]]-ban I. Jalguzidze közölt egy módosított grúz ábécét, amelyhez három speciális betűt adott hozzá. Ezt a grúz alapú ábécét Dél-Oszétiában használták is [[1937]] és [[1954]] között.

 

|}

 

{{források}}

 

{{InterWiki|code=os}}

* [http://www.eva.mpg.de/genetics/pdf/Nasidze.AnHG.2004.pdf].

[[fa:زبان آسی]]

[[fi:Osseetin kieli]]

[[fr:Ossète]]

[[ga:Oiséitis]]