„Sopronkertes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pt:Baumgarten (Burgenland)
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: kisebb formai javítások,
45. sor:
A község német alapítású lehet, mert először ''"Pamgort"'' ([[1267]]), majd ''"Pawngarten"'' néven említik. A magyar helységnév ennek fordítása. A középkori település lényegében a [[Bécsújhely]]ből [[Sopron]] felé menő út, mai Handelstraße mentén feküdt.
 
[[1362]]-ben ''"Poss. Pamgort"'', [[1382]]-ben ''"Pangard"'', [[1426]]-ban ''"Pamorthon"'', [[1433]]-ban ''"Pawngarten"'', [[1440]]-ben ''"Pawngart"'', [[1460]]-ban ''"Pangoth"'', [[1475]]-ben ''"Poss. Pawngart"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. <ref name="auto_hrjYPMT6YiJvP/N5bKxN9g">Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
 
Egykori [[13. század]]i várának maradványai a templom környékén találhatók, ahol a Burgengrabengasse elnevezése emlékeztet a várra. Első ismert várúr az 1267-ben említett Pungarthi Pouce volt. A várat a Németújvári grófok építették, majd 1362-ig a Kanizsaiak birtokában volt. Nagy Lajos király kegyencének, a cseh származású Hinkónak ajándékozta. [[1445]]-ben [[VI. Albert osztrák herceg]] elfoglalta és az [[1447]]-es béke a kezén is hagyta. [[1456]]-ban [[III. Frigyes német-római császár]] romboltatta le a soproniakkal. A falu 1475-ben a magyar alapítású pálos rend, majd a 18. század elején az Esterházyak tulajdonába került.
 
Közelében állt a Grafenegg Ulrik és Frigyes által a Szent Megváltó és a Boldogságos Szűz tiszteletére 1475-ben alapított pálos kolostor, melyet [[1493]]-ban ''"Monasterium Pawngarten, Monasterium Pongorth"'' említenek. <ref name="auto_hrjYPMT6YiJvP/N5bKxN9g"/> A kolostor rövid életűnek bizonyult, mivel [[1493]]-ban tűzvész áldozata lett és csak [[1743]]-ban építették újjá a barátok.
 
A falut [[1529]]-ben és [[1532]]-ben elpusztította a [[Oszmán Birodalom|török]], miután a lakosság pótlására horvátokkal telepítették be. [[1683]]. [[szeptember 3]]-án újra török és tatár hadak égették fel és rabolták ki. Ebből az időből származik az az itt agyagedényben elrejtett 700 ezüstpénz melyek a Kismartoni Tartományi Múzeumba kerültek. [[1790]]. [[június 15]]-én nagy tűzvész pusztított, melyben az egész falu, köztük a templom és 83 lakóház leégett. A templomtoronyban levő harangok is megolvadtak. Az újjáépítéshez a birtokos Esterházy Miklós herceg az épületfát ingyen biztosította. A tűzvész emlékére készült a Szent Flórián-oszlop 1790-ben, mely ma is áll. [[1850]]-ben Sopronkertesen 97 ház állt 689 lakossal, közülük 635 horvát volt.