„Borsosberény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
17. sor:
 
== Fekvése ==
 
== Megközelíthetősége ==
* [[Budapest]]től mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. [[Balassagyarmat]]tól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a [[Parassapuszta|parassapusztaiparassapuszta]]i határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a [[Börzsöny]] hegység északkeleti lábánál.
 
* [[Vonat]]tal a [[MÁV]] 75-ös számú ([[Vác–Balassagyarmat-vasútvonal|Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat]]) vonalán közelíthető meg. A [[vasútállomás]] [[Diósjenő]] és [[Nagyoroszi]] között található. A 75-ös számú vonal a [[Börzsöny]] lábánál és az [[Ipoly]] völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
34 ⟶ 33 sor:
A [[16. század]] közepétől Borsosberény is a [[török hódoltság]] területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: [[1587]]-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A ''török hódoltság'' időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a [[18. század]]ban növekedett meg jelentősen.
 
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a [[18. század]]tól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen [[1945]]-ig birtokosok voltak a faluban. [[1909]] és [[1945]] között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt [[Mikszáth Kálmán]]nak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.<br />
 
A faluhoz tartozó '''Szomolyapuszta''' a [[középkor]]ban önálló település volt, [[1274]]-ben a [[Johanniták|Johannita Lovagrendnek]] önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.
 
A '''török hódoltság''' korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán [[törökök|török]] birtokosait említik.<br />
 
Katolikus temploma [[1728]] és [[1730]] között épült.