„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés

a
régi kép - Szigetvár 1566-ban
a ({{Közvagyonkat|Szigetvár)
a (régi kép - Szigetvár 1566-ban)
==A vár története==
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki [[Szigetvár]] erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. [[1463]]-ban a Garai-, [[1471]]-ben az enyingi Török család birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. [[Török Bálint]], mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol [[Szapolyai János]]t, hol pedig [[I. Ferdinánd|Habsburg Ferdinándot]]. Miután [[1541]]-ben Buda csellel való megszállása idején [[I. Szulejmán|Szulejmán török szultán]] elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat [[I. Ferdinánd|Habsburg Ferdinándnak]].
 
[[Fájl:The Battle of Szigetvar - Cut.jpg|bélyegkép|balra|150px| Szigetvár 1566-ban]]
 
[[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. [[1689]]-ben került a [[Habsburg-ház|Habsburg hatalom]] birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a [[Rákóczi-szabadságharc]] felkelői sem mertek kísérletezni.