„Tiszadorogma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mami (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Tiszadorogma (története, bővítés) |
||
14. sor:
}}
'''Tiszadorogma''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Mezőcsáti kistérség]]ben.
==Fekvése== A 3. számú főútról érhető el [[Mezőkövesd]]en át, vagy a főútról [[Nyékládháza|Nyékládházánál]] letérve, [[Mezőcsát]]on keresztül. ==Története==
'''Tiszadorogma''' (Dorogma) [[Árpád-kor]]i település. Nevét már [[1200]] körül említette oklevél '''Drugma''' néven.
[[1320]]-ban ''Dorogma'', [[1328]]-ban ''Durugman'', ''Durugma'', ''Doregma'', ''Doregna'', ''Dorogina'' formákban írták.
Révje már [[Anonymus]] [[honfoglalás]] történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a [[Tisza]] túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy [[1200]] körül fontos révhely volt.
[[1200]] körül már említik az idevezető utat is, Pély határjárásában.
[[1320]]-ban Dorogmai Lőrincet, mint királyi embert említik Montaj és Bábolna iktatásánál.
[[1328]]-ban már említik [[Szent Mihály]]ról elnevezett egyházát és papját is.
[[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
[[1347]]-[[1348]]-ban [[Örsúr nemzetség]]beli családok osztoztak meg rajta.
A [[20. század]] elején [[Borsod vármegye]] Mezőcsáti járásához tartozott.
[[1910]]-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.
== Népcsoportok ==
| |||