„Rudolf Carnap” változatai közötti eltérés

Ronsdorfban született, a [[Bramen]]i Gimnáziumban majd a [[Jéna]]i és [[Freiburg im Breisgau|Freiburgi]] egyetemen végezte tanulmányait. Az egyetemen fizikát, matematikát, és [[Bruno Bauch]]tól filozófiát tanult (Bauch leginkább [[neo-Kantiánus]]nak mondható). Leghíresebb és legnagyobb hatású tanára viszont [[Friedrich Ludwig Gottlob Frege| Gotlob Frege]], a modern logika atyja. Eredetileg Carnap érdeklődése a fizika volt, de a tanulmányait megszakította az [[első világháború]], amely alatt katonaként szolgált. Ezek után folytatta tanulmányait és disszertációját "A tér" (Der Raum) címen írta a tér elméletéről Bauch témavezetésével. Már ez a disszertáció problémás volt, mert sem fizikának, sem filozófiának nem akarták elfogadni. 1922-es védése után folytatta kutatásait a fizika filozófiai kérdéseiről. Ekkor [[Albert Einstein]] [[relativitáselmélet]]e volt hatással több kortárs tudományos beállítottságú filozófusára. 1924 és 1925 között [[Edmund Husserl]] szemináriumaira is bejárt. Fiatalon levelezésbe került [[Bertrand Russell]]-lel, aki szintén nagy hatással volt rá.

Az Aufbau-t egy keményen [[redukcionizmus|redukcionista]] próbálkozásnak szokták beállítani. Ebben Carnap minden tudományos fogalom [[explicit]] [[definíció| definiálhatóságát]] követeli meg. Később Carnap lazított a redukcionizmuson, és az [[implicit definíció]]kat is elfogadta. A későbbi elméleteiben Carnap külön megfigyelési és teoretikus nyelvet vezetett be. A teoretikus fogalmak bizonyos laza kapcsolatban vannak a "közvetlenül megfigyelhető" fogalmakkal [[korrespondencia szabályok]]on keresztül. Ezáltal Carnap konstrukciója végül egy lazán redukcionista jelleget vesz fel: minden fogalomnak kapcsolódnia kell az empírikus megfigyelkésekhez egy bizonyos módon, de ez a mód elég sok szabadságot ad különböző teoretikus tudományos fogalmak bevezetésére. Ugyanakkor a konstrukciót Carnap úgy tervezte, hogy alkalmas legyen a metafizikai fogalmak kizárására.