„Füzéri vár” változatai közötti eltérés

Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a '''Füzéry család''' őse Zaránd építtette. [[1264]]-ben említik először oklevélben. Egy [[1270]]. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár [[II. András]] halálakor (1235) már állt. A vár már [[1235]] előtt a király, [[II. András]] birtokába került. [[IV. Béla]] [[1262]]-[[1263]] körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta [[Füzér (település)|Füzér]]t és uradalmát. [[1264]]-ben [[IV. Béla]] fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette a királyhoz hű Anna hercegnő füzéri birtokát és a várat. [[IV. Béla]] megpóbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte a támadást.

Az [[1270]]-ben [[V. István]]ként trónra lépő herceg a várat Füzéry Mihálynak és testvérének adományozta.

[[1285]] után a vár [[Aba Amadé]] birtokába került. A [[rozgonyi csata]] (1312) után [[Károly Róbert]] elkobozta a várat és [[Drugeth Fülöp]]öt nevezte ki várnaggyá. [[Luxemburgi Zsigmond]] király előbb elzálogosította, majd [[1389]]-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A [[Perényiek]] a [[15. század|15.]] és a 16. [[század]]ban jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A család birtoklása idején az [[1440]]-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került, de a Füzéryek földbirtokai háborítatlanok maradtak.