„Bakócz-kápolna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Leírása: kisebb formai javítások, |
|||
15. sor:
== Története ==
[[Fájl:Esztergom Bakocz-chapel 1.JPG|bélyegkép|200px|A [[kupola]] díszkivilágítása]]
Bakócz Tamás [[1506]] és [[1511]] között emelte a [[Gyümölcsoltó Boldogasszony]] tiszteletére a kápolnát. Alapkövét személyesen az érsek tette le. A kor művészetének neves történetírója, [[Giorgio Vasari]] leírása szerint a érsek az [[olaszok|olasz]] [[Andrea Ferrucci]]t kérte fel a tervek elkészítésével (bár egyesek [[Giuliano da Sangallo]] művének tekintik). Az Oltár [[1519]]-ből való, szintén Andrea Ferrucci alkotása. Bakócz érsek a kápolna építésekor korának itáliai építőművészetéhez mérhetőt kívánt alkotni. Ferrucci mester ez időtájt a [[Firenzei dóm]] szobrászműhelyében dolgozott, majd később [[Michelangelo]] a [[Medici-kápolna]] munkavezetőjéül szerződtette. a itáliai tervek alapján Ioannes Fiorentinus vezetése alatt több kőfaragó műhely mesterei készítették el a kápolna belső terét, helyi vörösmárványból. Az oltár készen érkezett Itáliából. Bakócz Tamás bíboros-érsek földi maradványait 1521 június 15-i halálát követően helyezték örök nyugalomra kora
[[Kép:Esztergom - BBM - Bakócz-kápolna.JPG|bélyegkép|200px|A külső homlokzat töredéke, [[Balassa Bálint Múzeum|Balassa Múzeum]]]]
A kápolna csodával határos módon túlélte a [[Oszmán Birodalom|török]] helyi, 130 éves uralmát. A Szent Adalbert székesegyház az [[1543]]-as ostrom során jelentősen megsérült. A hódító muzulmánok a teljesen ép kápolnában a szenteket ábrázoló szobrokat összetörték, és [[mecset]]nek használták az épületet. A törökök [[1673]]-as kiűzése után a kápolnában tartották a hálaadó Te Deumot. A romló állagú épületet 1686-ban Széchenyi György érsek restauráltatta. A tető felől ázó, de belülről szinte teljesen ép kápolna mellől elbontották a székesegyház romjait. Az egykor a templomba nyíló falnyílást ajtóvá szűkítették, a felső világítást adó [[lanterna|lanternáját]] elbontották és cserépfedésű sátortetővel látták el. A viszonylagos épségben előkerült oltárt kissé átalakítva helyezték vissza az eredeti helyére.
A [[Esztergomi Bazilika|Bazilika]] sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni ezt a ragyogó műalkotást. [[1823]]-ban [[Rudnay Sándor]] érsek [[Packh János]] építészt bízta meg a feladattal, hogy az eltérő tájolású, 11 méterrel mélyebbre kerülő székesegyházhoz hozzáillessze a kápolnát. Packh a vörösmármány kápolnabelsőt 1600 darabra fűrészeltette, megszámoztatta és oldalkápolnaként beépítette az új székesegyházba. Az átépítés előzmény nélküli, különleges feladát fél év alatt végezték el. A kápolnát 180°-al
Ez volt az első hasonló jellegű műemlékvédelmi cselekedet Európában. Kigondolásáért és megvalósításáért feltétlen elismerés illeti Rudnay Sándor érseket és Packh János építészt.
|