„Ex lex” változatai közötti eltérés

A magyar törvényalkotási folyamatban (az Alkotmány [1949/XX.] által szabályozva) a köztársasági elnöknek küldik meg a parlamentben elfogadott törvényjavaslatot. A köztársasági elnök egy alkalommal visszaküldheti megfontolásra ezt a javaslatot. Ha nem teszi ezt meg, akkor alá kell írnia és ki kell hirdetnie a törvényt. Azonban egy harmadik lehetőség választása esetén (pl.: nem nyúl hozzá a törvényhez) ex lex állapot következik be. A törvény előírja ugyanis az államfő kötelességeit, azoknak megszegése esetén viszont nem tartalmaz szankciókat. Az adott törvény így nem léphet hatályba, hiába a parlamenti támogatottság. Az államfőnek a kötelességszegése pedig automatikusan, jog szerint nem jár semmiféle tényleges szankcióval (pl.: bírósági eljárás, leváltás, stb.).

== Az ex lex gyakorlati haszna ==