„Expresszionizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: B.Zsoltbot (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére |
a kisebb formai javítások, |
||
55. sor:
Az expresszionista német írók filozófiailag [[Friedrich Nietzsche|Nietzschére]], [[Henri Bergson]]ra támaszkodnak, belső szubjektív énjük kifejezésére törekszenek. A való világot rajtuk kivül állónak tekintik, amely rossz, s belső szép érzések kifejezésével megváltoztatható. Legtalálóbban [[Kurt Pinthus]] (1886-1975) adja meg az expresszionista művészet klasszikus szubjektív idealista magyarázatát: "''A világ központja minden egyes énben van''."<ref>Világirodalmi lexikon, i.m. 1327. o.</ref> Éppen úgy mint a képzőművészetben, a zenében, az irodalomban is tudatosan sajátosan egyéni érzelmeiket fejezik ki a költők és az írók.
A német expresszionista irodalmi irányzat virágzásának ideje az [[1910]]-[[1925]]-ben tartó időszakra tehető. A szépírók is azon folyóiratok körül tömörültek, ahol a képzőművészek és a zenészek. Irodalmi szempontból is jelentős a ''[[Der Sturm]]'' (=A roham), amelyet H. Walden alapított, s 1910-1932-ig élt, e fórum legjelesebb drámaírója és lírikusa [[August Stramm]] (1874-1915) volt, a lírai kifejezés nála a szavakra redukálódik, azaz nemcsak a mondatok közti összefüggést adja fel, hanem magát a mondatot is,<ref>
:A kövek ellenségek
88. sor:
* Paul Zech
Az expresszionista irodalom máig leggazdagabb lelőhelye a Kurt Wolff Kiadó által szerkesztett ''Der jüngste Tag'' (=Utolsó ítélet) c. sorozat, melynek keretében [[1913]]-[[1921]]-ben 86 kötet jelent meg.<ref>
== Jegyzetek és források ==
111. sor:
{{Link FA|es}}
{{Link FA|lv}}
[[en:Expressionism]]
[[ar:تعبيرية]]
| |||