„Fadarazsak” változatai közötti eltérés

A '''fadarazsak''' vagy '''fadarázsfélék''' ''(Siricidae)'' a [[hártyásszárnyúak]] rendjének ''(Hymenoptera)'', ülőpotrohú hártyásszárnyúak vagy [[növényevő darazsak]] alrendjének egyik családja, mely az ''[[Anaxyelidae]]'' családdal együtt alkotja a [[fadarázsalkatúak]] alrendágát ''(Siricoidea)'' vagy öregcsaládját. A növényevő darazsak legnagyobb és legfeltűnőbb alakjai tartoznak ebbe a családba, például az [[óriás fenyődarázs]] ''(Urocerus gigas)'', mely akár a 4  cm-es hosszúságot is eléri, mellyel [[Magyarország]] és [[Közép-Európa]] legnagyobb fadarazsa. Hazánkban a csoportot 3 genus képviseli.

Miután a nőstény lerakta a fába a petéket, azokból nemsokára kikelnek a fiatal [[lárva|lárvák]], és elkezdik rágni a táplálékot adó fa belsejét. A táplálkozásuk során hosszú, akár 40  cm-es járatokat is készítenek a fában. Mivel a fa tápanyagtartalma nem túl nagy, így az étrendjük a fában élő [[gombák]]kal egészül ki. Érdekes, hogy a nőstények már a peték elhelyezésekor a fába oltják a gombát, így mire a lárvák kikelnek, már kész gombatáplálék várja őket. A fadarazsak lárvái nagyon eltérnek a többi növényi darázs jellegzetes álhernyó-típusú lárvájától. Vakok, csápjaik és torlábaik meglehetősen csökevényesek, potrohlábaik teljesen hiányoznak. Az állat haladását az utolsó potrohszelvényen lévő tüske segíti, mintegy tolókészülékként. A fában élő lárva nem mentes minden veszélytől – mint azt gondolhatnánk. A ''Rhyssa'' nem [[fürkészdarazsak|fürkészdarazsai]] hosszú tojócsövükkel petéiket a fadarázslárvák testébe juttatják, és a kikelő fürkészlárvák belülről kezdve falják fel azt. A lárva több éves fejlődés után bábozódik be, és egy kerek röpnyíláson át, a lehető legrövidebb úton hagyja el a fa belsejét. A kifejlett állatok aztán a nyár folyamán párzanak, a nőstények lerakják a petéiket, majd elpusztulnak. A fadarazsak elsősorban a [[toboztermők|fenyők]]be helyezik el a petéiket.

Hazánkban több fajuk is él, melyek közül jellegzetesek és gyakoriak az [[óriás fenyődarázs]] ''(Urocerus gigas)'' és a [[kék fadarázs]] ''(Paururus juvencus)''. Az óriás fenyődarázs hazánk legnagyobb fadarazsa – mint azt már említettük –, elérheti a 40  mm hosszúságot. A [[fenyvesek]]ben gyakori, nem válogat a fenyőfajok között, erdei, vörös-, jegenye- és lucfenyő egyaránt megfelel a számára. Színezete jellegzetes darázsszerű, fekete-sárga. A kék fadarázs valamivel kisebb, csak 30  mm nagyságot ér el. Színezete kékesfekete. Hasonlóan fenyőkbe helyezi petéit, főképp az erdei és a lucfenyőbe.