„Geschützwagen” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
14. sor:
Az átalakítások legnagyobb részét a szükség szülte. Németország rohamtempóban fejlesztette harckocsijait. Az elavult, harcra már nem alkalmas harckocsik alvázaira szerelt különböző típusú lövegek felhasználhatóvá tették azokat. A páncélvadászok kialakítására azért került sor, mert torony nélküli változatra nehezebb (nagyobb űrméretű, jobb páncéltörő képességű) löveget lehetett szerelni, a rohamlövegeknél viszont a vontatott tüzérség mozgékonyabbra váltása volt a cél. A német hadsereg Csehszlovákia, Lengyelország és mindenekelőtt Franciaország megszállása alkalmával rengeteg idegen technológiához jutott, amelyek egy részét rendszerbe állították harckocsiként, vagy átalakították ''önjáró löveggé''.
 
A tűzerő és a védettség növelésére két jellemző adat: a [[Panther (harckocsi)|Párduc]] a 75 &nbsp;mm-es L/70 űrmérethosszú KwK42 löveggel üzemelt, míg a [[Jagdpanzer V Jagdpanther|Vadászpárduc]] 88 &nbsp;mm-es PaK43/3 löveggel ugyanazon az alvázon. A [[Tiger (harckocsi)|Tigris]] esetében még nagyobb a különbség: a Tiger I 88 &nbsp;mm-es, L/56 űrmérethosszú KwK36-os lövegének páncéltörő képessége 2000 méteren 110 &nbsp;mm volt. A Királytigris 88 &nbsp;mm-es, L/71 űrmérethosszú KwK43-as lövege 2000 méteren 153 &nbsp;mm, a Vadásztigris 128 &nbsp;mm-es, L/50 űrmérethosszú PaK44-es lövege 2000 méteren 210 &nbsp;mm páncéltörő képességgel rendelkezett (adatok 30° becsapódási szög mellett értendők). Abban a korban, amikor a rogyókúpos, kumulatív,<ref>Kumulatív hatású páncéltörő lövedékek már léteztek, de a krónikus nyersanyaghiány miatt alkalmazásuk háttérbe szorult.</ref> szárnystabilizált űrméret alatti nyíllövedékek még nem álltak rendelkezésre, a páncéltörő képesség növelésének két útja volt: nagyobb űrméret és nagyobb űrmérethossz. Mindkettő csak a löveg tömegének növelésével volt elérhető, amely amellett hogy nem fért el a tornyokban, lehetetlenné tette a toronyforgató mechanizmusok alkalmazását, és megterhelte az alvázat.
 
A német technológiai fejlesztések - jórészt Hitler megalomániája miatt - a nagyobb méretek irányában haladt. A ''mozgékonyság-tűzerő-páncélvédettség'' hármas egységéből a ''mozgékonyság'' kisebb jelentőségű lett. Az ideális harckocsit a német [[Panzerkampfwagen IV|Pz IV]] és a [[Panther (harckocsi)|Párduc]] képviselte. Nem véletlen, hogy a Pz IV-es alvázát alakították át a legtöbb módon, illetve a legjobb páncélvadászt a Párducból rakták össze.
23. sor:
=== Önjáró tüzérség ===
[[Fájl:Sturmpanzer I B.jpeg|thumb|right|300px|Sturmpanzer I Bull számítógépes modellje]]
Az önjáró tüzérségi eszközök gyalogsági támogató fegyverek, amelyek repeszfüggönyt, tűzhengert, fedezőtüzet biztosítottak a gyalogsági támadásokhoz. Elsődlegesen a vontatott és málházott tüzérség gyorsítására fejlesztették, megtakarítható volt a löveg tűzkész állapotba hozási idejének jelentős része, és nem elhanyagolható módon a tüzérek védettsége is nagyobb lett a páncéllemez-előtéteknek és oldalsó páncélzatnak köszönhetően. A későbbiekben ezeknek állandó problémát jelentett a lőszerutánpótlás, főleg a 305 &nbsp;mm átmérőjű Skoda GrW L/16 löveggel ellátott ''Sturmpanzer IV Bär'' és a 380 &nbsp;mm-es lövegű ''Sturmpanzer V Sturmtiger'' esetében, amelyeknél a járműbe kevés lőszer fért el, és a lövedék mozgatása, töltése és ürítése is nehézkes volt.
 
==== Típusok és alapjaik ====
134. sor:
{{WWIIGermanAFVs}}
{{portál|Második világháború|-}}
 
[[Kategória:Önjáró lövegek]]
[[Kategória:Német önjáró lövegek]]