„Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: Hadtudomány portál link AWB
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
1. sor:
'''Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij''' ([[orosz ábécé|oroszul]]: ''Глеб Евгеньевич Лозино-Лозинский;'' [[Kijev]], [[1909]]. [[december 25]]. – [[Moszkva]], [[2001]]. [[november 28]].) [[oroszok|orosz]] nemzetiségű [[Szovjetunió|szovjet]] mérnök, repülőgép-tervező, az [[NPO Molnyija]] vezetőjeként a szovjet űrrepülőgép-program egyik irányítója volt.
 
[[1930]]-ban végzett a [[Hírkivi Műszaki Egyetem|Harkovi Műszaki Főiskolán]] (ma: Harkivi Műszaki Egyetem). [[1932]]-től a szovjet repülőgépiparban dolgozott. A [[második világháború]]ig a Harkovi Repülési Főiskolán repülőgép-hajtóművekkel foglakozott. [[1941]]-ben lett az [[Artyom Ivanovics Mikojan|Artyom Mikojan]] vezette tervezőiroda munkatársa. Részt vett Mikojan mellett a korai szovjet sugárhajtású repülőgépek fejlesztésében. Elsősorban a repülőgépek hajtóműveiért volt felelős, de ő irányította több MiG-vadászrepülőgép sorozatgyártásának a megszervezését is. Fontos szerepet játszott a [[MiG–19]], a [[MiG–21]] és a [[MiG–25]] tervezésében és fejlesztésében.
 
[[1965]]-ben Lozino-Lozinszkij vezetésével kezdődött el az [[OKB–155]] tervezőirodában az egyik korai szovjet űrrepülőgép-program, a [[Szpiral]] részére készülő többször felhasználható űrrepülőgép, a MiG–105 fejlesztése. Az űrrepülőgépet egy 6 Mach sebességig gyorsuló repülőgépen szállították volna nagy magasságba, ahol a Szpiral egy gyorsítórakétával tovább emelkedett volna tovább. A gép prototípusa elkészült ugyan, és több légköri próbarepülést végeztek vele, a Szpiral-programot [[1972]]-ben felfüggesztették.
 
Az [[1970-es évek]] elején Lozino-Lozinszkij Artyom MIkojan helyetteseként dolgozott az OKB–155 tervezőirodánál. [[1971]]-ben a [[MiG–31]] elfogó vadászrepülőgép fejlesztési programjának élére főkonstruktőrnek nevezték ki, [[1972]]-től pedig a [[MiG–29]] vadászrepülőgép fejlesztésében is részt vett.
 
Az amerikai [[Space Shuttle]] hatására a szovjet vezetés a Szpiral-program helyett az amerikaihoz hasonló űrsikló megvalósítását támogatta. Ezért [[1976]]-ban a Molnyija tervezőiroda, a Burevesztnyik-tervezőiroda és a [[Vlagyimir Mihajlovics Mjasziscsev|Mjasziscsev]] vezetése alatt álló [[Kísérleti Gépgyár]] (EMZ) összevonásával létrehozták a [[NPO Molnyija|Molnyija Tudományos Termelési Egyesülést]] (NPO Molnyija), melynek vezetésével az űrrepülőgépek terén korábban már tapasztalatokat szerzett Lozino-Lozinszkijt bízták meg. Ő volt a vállalat vezérigazgatója és a főkonstruktőre. Lozinszkij a Space Shuttle-hoz hasonló űrrepülőgép, a későbbi [[Buran]] fejlesztését kezdte el. A rendszer másik fő elemét, az [[Enyergija]] hordozórakétát az [[NPO Enyergija]] vállalat fejlesztette.
17. sor:
*[http://epizodsspace.testpilot.ru/bibl/pervushin/loz-loz/loz.html Anton Pervusin: Krilatije korabli Lozino-Lozinkogo (oroszu)]
*[http://www.npomolniya.ru Az NPO Molnyija vállalat honlapja]
 
{{DEFAULTSORT:Lozino-Lozinszkij Gleb Jevgyenyjevics}}
 
 
{{Portál|Hadtudomány|}}
 
{{DEFAULTSORT:Lozino-Lozinszkij Gleb Jevgyenyjevics}}
[[Kategória:Repülőgép-tervezők]]
[[Kategória:Szovjet mérnökök]]