„I. Balduin latin császár” változatai közötti eltérés

Balduin (ezen a néven a IX. [[flandria]]i, és VI. [[Hainaut grófjai|hainauti]] gróf) a [[keresztes háborúk|negyedik keresztes hadjárat]] egyik legjelentősebb lovagja volt. Apja [[V. Balduin hainauti gróf]], anyja Alice de Namur.<ref>A ''Chronicon Hanoniense'' jegyezte fel "''1171 mense Iulio…Valencenis''" dátummal "''filium…Balduinum''" születését , születi "''Balduinus [et] Margharetam…Mathie comitis Boloniensis sororem''". Gisleberti Chronicon Hanoniense, MGH SS XXI, p. 519. </ref> Felesége, Flandriai Margit [[I. Thierry flamand gróf]] lánya és [[I. Fülöp flamand gróf]] testvére volt. Amikor Fülöp meghalt, az idősebbik Balduin feleségével együtt 1191-ben örökölte a [[Flamand Grófság]] irányítását, saját grófságait (1171-től Hainaut és 1189-től Namur) pedig feleségével együtt igazgatta.

Mint Flandria és Hainaut grófja, Balduin névleg a francia király hűbérese volt és a grófi cím felvételekor hűségesküt is tett II. Fülöp Ágostnak. Azonban 1197. szeptemberétől Balduin [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Richárd]] és [[I. János angol király|Földnélküli János]] angol, illetve [[IV. Ottó német-római császár|IV. Ottó]] német-római uralkodóval szövetkezett a francia király ellen. Hamarosan háború tört ki a király és Balduin között, utóbbi 1198. végére elfoglalta Artois-t.<ref>Nicholas, D.: Medieval Flanders, p. 75.</ref> A háború során azonban Fülöp Ágost fogságába esett Balduin öccse, [[I. Fülöp namuri őrgróf|Fülöp]] és szabadságáért cserébe Balduin kénytelen volt aláírni a Peronne-i szerződést. Ebben Balduin visszakapta Artois-t, megkapta Saint-Omer, Aire és Guines grófságokat, de felmondta az angol királyokkal kötött szövetséget.<ref>Nicholas, p. 75. </ref>

1179-ben eljegyezték<ref>A ''Chronicon Hanoniense'' jegyezte fel ebben az évben "''filia comitis Henrici Maria''" és "''filium [comitis Flandrie] Theobaldum''" eljegyzését, utóbbi feltehetően "Balduinum"-ra vonatkozik. Gisleberti Chronicon Hanoniense, MGH SS XXI, p. 528. </ref> '''Mária champagne-i grófnő'''vel (1174 - Jeruzsálem, 1204. augusztus 9.), [[I. Henrik champagne-i gróf]] és Mária francia királyi hercegnő lányával.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''comitissa Maria Campaniensis''" két lányát, mint "''Colatiam uxorem comitis Guilelmi Matisconensis et Mariam uxorem comitis Balduini Flandrensis''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1198, MGH SS XXIII, p. 876. </ref> A házasságra 1186. január 6-án került sor. Családja és házassága révén Balduin szoros szálakkal kapcsolódott a szentföldi eseményekhez: sógora, Mária bátyja, [[II. Henrik champagne-i gróf]] volt 1192 és 1197 között Jeruzsálem királya házassága révén, és örvegye, valamint két kiskorú lánya is Balduin segítségére számított. Balduin saját családja is részt vett a küzdelmekben: nagybátjya, [[I. Fülöp flamand gróf]] Akka ostroma közben vesztette életét. 1204-ben Mária csatlakozott férjéhez a keresztes hadjáraton, útban Konstantinápoly felé előbb [[IV. Bohemund, Antiochia fejedelme]] vendége volt, majd Jeruzsálembe utazott, ahol elhunyt. Állítólag Mária azért ment Jeruzsálembe, mert azt feltételezte, hogy a keresztes had is arra vette az irányt, nem tudta, hogy a velenceiek befolyása alatt a keresztesek más irányba tartottak.<ref>Sturdza, M. D. (1999) ''Dictionnaire Historique et Généalogique des Grandes Familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople'' 2nd edn, (Paris), p. 476.</ref>

* [[I. Johanna flamand grófnő|Johanna]] (Valenciennes, 1200 - Marquette, 1244. december 5.)<ref name="Genealogica">A ''Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana'' nevezi meg Balduin lányait: "''Iohannam et Margaretam''". Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Marchianensis, MGH SS IX, p. 306.</ref> Apja halála után 1206. februárjában örökölte Flandria és Hainaut grófságokat nagybátjya, [[I. Fülöp namuri őrgróf]] gyámsága alatt. Utóbbi viszont beleegyezett abba, hogy nagykorúságuk eléréséig Johanna és Margit Párizsban, [[II. Fülöp Ágost francia király]] udvarában nevelkedjenek.<ref name="Nicholas151">Nicholas, p. 151. </ref> Fülöp Ágost szervezte meg Johanna első házasságát is.

* [[Margit flamand grófnő|Margit]] (1202. június 2. - 1280. február 10.)<ref name="Genealogica"/> A második gyermek csak azután született, hogy szülei a Szentföldre utaztak,<ref>Chronica Monasterii Sancti Bertini auctore Iohanne Longo de Ipra 46.11, MGH SS XXV, p. 824.</ref> bár egy másik változat szerint<ref>Henri de Valenciennes: ''Continuation de l'histoire de Villehardouin d'après les mémoires de Henri de Valenciennes, Michaud and Poujoulat'' (eds.), 15, p. 111.</ref> a terhes Mária Flandriában maradt, megszülte gyermekét, majd férje után indult. Apja halála után Fülöp Ágost udvarában nevelkedett.<ref name="Nicholas151"/> A király szervezte meg házasságát is, férje, '''Bouchard d'Avesnes''' (1180 - 1244)<ref>Matthew of Paris nevezi meg Bouchard-ot, mint Margit férjét a flamand háborúról szóló történetében. MP, Vol. V, 1254, p. 434.</ref> egy hainaut-i nemesi családból származott, akik már régóta a francia királyok szövetségeseinek számítottak. Bouchard megpróbált részt kapni elhunyt apósa örökségéból, miután a flamand grófi cím Johannára szállt. III. Innocent pápához folyamodott, aki viszont 1215-ben a IV. lateráni zsinatot érvénytelennek nyilvánította a házasságot, mivel Bouchard már korábban szerzetesi fogadalmat tett. Ennek ellenére a pár együtt maradt, míg 1219-ben Johanna elfogta Bourchardot és két évvel később, 1221-ben csak úgy engedte szabadon, hogy ha elválik Margittól.<ref>Nicholas, pp. 156-7. </ref> Második férje (1223) '''II. ''Dampierre '' Vilmos''' (1196 - 1231), Dampierre hűbérura. 1244-ben nővére halála után örökölte a flamand és hainaut-i grófi címet.