„Héliopolisz” változatai közötti eltérés

a
Bot: Hibás alakra mutató átirányítás javítása
a (Bot: következő hozzáadása: arz:هليوبوليس)
a (Bot: Hibás alakra mutató átirányítás javítása)
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
 
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]],<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [http://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> [[PüthagóraszPüthagorasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is.
 
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűje]]” (valójában [[III. Thotmesz]] obeliszkje) [[London]]ba. Végül a Héliopolisztól alig 6&nbsp;km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet [[I. Szenuszert]] állíttatott. [[II. Ramszesz]] nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.
19 683

szerkesztés