„Medresze” változatai közötti eltérés

Nizámot az egységes és központosított államvallás eszménye vezérelte. Az állam és vallás szoros összefonódása Nizám szerint a ''szeldzsukok'' uralmát hosszú távon fenntartja és legitimálja. A síita befolyás ellensúlyozására, szükségesnek tartotta olyan oktatási központok kialakítását, ahol a szunnita tanok átadása és értelmezése a kor elismert tudósainak közvetítésével történik. Kezdetben ezeket az intézményeket, alapítójuk után, „nizámíják”-nak is nevezték.

 

 

Nizám 1091-ben a bagdadi medreszébe hívta tanítani [[Mohamed al-Gazálit]] (1058-1111), a kor legnevesebb tudósát. Nizám és a szultánok a [[szúfizmus]]t is pártfogolták, és igyekeztek az állam szolgálatába állítani muszlim misztikusokat is. ''Mohamed al-Gazáli'' miszticizmustól sem mentes filozófiai, teológiai rendszerére<ref> Az államot pusztán morális-jogi alapon illeti meg a hatalom, és hatalma nem isteni eredetű, mint a kalifáé</ref> támaszkodva ''Nizám'' alakította ki az iszlám államhatalom ma is érvényben levő jogi, filozófiai normáit.<ref>Markus Hattstein A nagyszeldzsukok története Iszlám, 351 o.</ref>