„Balti országok” változatai közötti eltérés

a
a (Bot: Hibás alakra mutató átirányítás javítása)
Az [[I. világháború]] után Észtország, Lettország és Litvánia független államokká váltak. [[1918]]-ban kikiáltották függetlenségüket, a német szabadcsapatok és az oroszok ellen megnyerték a függetlenségi háborút, majd [[1920]]-ra elismerték függetlenségüket.
 
A [[II. világháború]] előtt néha a „balti államok” részének tekintették Finnországot is (a Skandinávok ma se tartják [[Skandinávia]] részének a finneket, talán ezért is jött létre az „[[Északi Tanács|Északi országok]]” [Nordic countries] elnevezés), például az [[1939]]-ben aláírt [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] – mely felosztotta az „érdekszférákat” a náci Németország és a Szovjetunió között – Finnországot „balti állam”-ként említi. [[1944]]-re a szovjet csapatok kiszorították a területről a németeket, és [[1945]]-ben teljesen a Szovjetunió fennhatósága alá kerültek. A három ország ''Észt SZSZK'', ''Lett SZSZK'' és ''Litván SZSZK'' néven a [[Szovjetunió]] része lett.
 
A [[hidegháború]] alatt a balti államokat [[Kelet-Európa]] részének tekintették (mivel a Szovjetunió részei voltak), de történelmileg és kulturálisan helyesebb Észtországot és Lettország északi részét [[Észak-Európa]] részének tekinteni (Finnország, Svédország és Dánia erős befolyással bír itt), míg Litvániát és Lettország déli részét [[Közép-Európa|Közép-Európához]] tartozónak gondolni (a hajdani [[Hansa Szövetség]], a Lengyel–Litván szövetség és a Német Birodalom történelmi befolyása és újjáéledő hagyományai nyomán).
812

szerkesztés