„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
|PIXEL_KARTE=250px
}}
{{BS-table}}
{{BS4T||exKBHFa|||[[Szeged]], Rudolf tér<ref>1950-től Roosevelt tér.</ref>|0||}}
{{BS4T||exBHF|||Szeged-Átrakó|2||}}
{{BS4T||exHST|||Gróf Klebelsberg István telep<ref>1950-től Hattyas-telep.</ref>|4||}}
{{BS4T||exBUE||||||}}
{{BS4T||exHST|||Szabadkai út|6||}}
{{BS4T||exBHF|||Szentmihálytelek|9||}}
{{BS4T||exBHF|||[[Kunhalom]]|13||}}
{{BS4T|exSTRrg|exABZrl|exSTRlg|||||}}
{{BS4T|exHST||exHST||Bajai műút|15|14|Balog iskola}}
{{BS4T|exBHF||exHST||Sárkányhegy|17|16|Feketeszél}}
{{BS4T|exHST||exHST||Kászonyi|18|18|Kancsaltó}}
{{BS4T|exHST||exBHF||Kisivánszék|20|20|Széksóstó}}
{{BS4T|exHST||exHST||Fodortanya|22|22|Biteszék}}
{{BS4T|exBHF||exBHF||[[Domaszék]]|23|24|[[Mórahalom|Alsóközpont]]<ref>1949-től [[Mórahalom]].</ref>}}
{{BS4T|exHST||exHST||Szögihegy|25|25|Tüsöksor}}
{{BS4T|exBHF||exHST||[[Zákányszék|Lengyelkápolna]]|27|27|[[Ásotthalom|Királyhalom]]<ref>1931-től [[Ásotthalom]], majd 1950-től Ásotthalom-felső.</ref>}}
{{BS4T|exHST||exBHF||Ördögtanya|29|30|Kissor}}
{{BS4T|exBHF||exHST||Zákányiskola|31|32|Dobó iskola}}
{{BS4T|exHST||exHST||Vágó|35|34|Rókabögyös}}
{{BS4T|exBHF||exBHF||Ruzsajárás|39|36|[[Ásotthalom|Várostanya]]<ref>1950-től [[Ásotthalom]].</ref>}}
{{BS4T|exHST||exKBFe||Honvéderdő|43|38|Halasteleki iskola}}
{{BS4T|exKBFe||||[[Pusztamérges]]|46||}}
|}
<!--
{{BS4T|eABZlf|exABZ3lg|exSTRlg||||||}}
{{BS4T|HST|exHST|exSTR||Pálmajor|10|Táskai elágazás|}}
{{BS4T|HST|exKBHFe|exSTR||Somogyszentpál felső|13|[[Táska (település)|Táska]]|}}
{{BS4T|KBHFe||exHST||[[Somogyszentpál]]|14|Csiszta|}}
{{BS4T|||exKBHFe||||Csisztapusztai Gyógyfürdő|}}
 
 
{{BS-table}}
{{BS|KBFa|0|[[Szeged]], Rudolf tér<ref>1950-től Roosevelt tér</ref>}}
{{BS|BHF|9|Szentmihálytelek}}
{{BS|BHF|13|Kunhalom}}
{{BS|ABZrf||Elágazás [[Pusztamérges]] felé}}
{{BS|HST|14|Balog iskola}}
{{BS|HST|16|Feketeszél}}
{{BS|BHF|24|Alsóközpont<ref>1949-től [[Mórahalom]]</ref>}}
{{BS|HST|25|Tüsöksor}}
{{BS|HST|27|Királyhalom<ref>1931-től [[Ásotthalom]], majd 1950-től Ásotthalom-felső</ref>}}
{{BS|BHF|30|Kissor}}
{{BS|HST|32|Dobó iskola}}
{{BS|BHF|36|Várostanya<ref>1950-től [[Ásotthalom]]</ref>}}
{{BS|KBFe|38|Halasteleki iskola}}
|}-->
|}
A '''Szegedi Kisvasút''' ([[1949]] előtt '''Szegedi Gazdasági Vasút''') egy 760 milliméteres [[nyomtáv]]ú kisvasúti[[kisvasút]]i hálózat volt [[Szeged]] környékén, mely várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–PusztamérgesSzeged–[[Pusztamérges]] és Szeged–Ásotthalom–HalastelkiSzeged–[[Ásotthalom]]–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher- hanem, személyszállításra hoztak létre, és amely révén települések jöttek létre a Szeged környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója[[fénysorompó]]ja, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta. Megszüntetését az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] mondta ki. [[1975]]. [[augusztus 31]]-én szűnt meg.
|}
[[Fájl:szgvtabla.jpg|thumb|250px|right|A kisvasút emléktáblája]]
A '''Szegedi Kisvasút''' (1949 előtt '''Szegedi Gazdasági Vasút''') egy 760 milliméteres [[nyomtáv]]ú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, mely várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher- hanem, személyszállításra hoztak létre, és amely révén települések jöttek létre a Szeged környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta. Megszüntetését az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg.
 
==Története==
[[Szeged]] területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen Kistelekig[[Kistelek]]ig, nyugati irányban (amerre a kisvasút haladt) pedig gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai [[Mórahalom]] területén. Az itt lakó embereknek a tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy.
 
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e? Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a trolibusz hálózat kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!!) Végül 1926 márciusában végre valahára elindult az építkezés, melyet karácsonyra[[karácsony]]ra már be is akartak fejezni. Sajnos az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat. (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város bugaci[[bugac]]i tanyavilágba vezető [[Kecskeméti Kisvasút|Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat]].)
 
A vonal kezdőpontja a [[Belvárosi híd (Szeged)|Belvárosi híd]] lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett(amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek), érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.
 
Az Északi-vonal [[Domaszék]] (akkoriban Sárkányhögy), [[Zákányszék]] (akkoriban Lengyelkápolna), [[RúzsaRuzsa]] (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorvás) érintésével [[Pusztamérges]]ig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút,mivel nem volt [[Szeged]] része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5km5 km-es meghosszabbítását a településig.
 
Az Északi-vonal [[Domaszék]] (akkoriban Sárkányhögy), [[Zákányszék]](akkoriban Lengyelkápolna), [[Rúzsa]](akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorvás) érintésével [[Pusztamérges]]ig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút,mivel nem volt Szeged része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5km-es meghosszabbítását a településig.
A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, [[Mórahalom]] (akkoriban Alsóközpont), Kissoron át [[Ásotthalom]]ig (akkoriban Várostanya) ért. Később 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt.
 
A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi, és csongrád[[Csongrád megyeimegye]]i helytörténetben.
 
A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések, ([[Domaszék]], [[Mórahalom]], [[Ásotthalom]], [[Ruzsa]], Kissor) amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől. Ezeket a településeket a kisvasút hozta létre. Először az iskola települt az állomás mellé, majd a tejátvevő, a gabonaraktár, majd a malom, az orvosi rendelő, a piac és így tovább.
 
Ezen a vonalon működött az ország első dízel-elekromos mozdonya a [[Láng Gépgyár]] által gyártott M1-M4. Itt működött az ország második, Szeged első vasúti fénysorompója. Piaci napokon gyorsvonatok is közlekedtek. Jelen vasút tapasztalatait felhasználva épült később a [[Kecskeméti Kisvasút]], amely 2009 decemberéig szolgálta a [[Kecskemét]] környéki tanyavilágot[[tanya]]világot.
 
Sajnos 1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég, és megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút.
 
==Emlékezete==
Ma már nagyon kevesen élnek a kisvasút egykor utasai, és dolgozói közül. A fiatalok többsége pedig nem is hallott még róla, hogy működött itt egy helytörténeti szempontból is rendkívüli jelentőségű kisvasút.
 
Néhány éve pár fiatal elhatározta, hogy megismerteti a kisvasút történetét a nagyvilággal, ezért egyesületet hoztak létre. A [[Szegedi GadaságiGazdasági Vasút Történeti Helytörténeti Közhasznú EgyesületetEgyesület]]et (rövid neve: SZGV Egyesület) 2009 tavaszán jegyezte be a Csongrád Megyei Bíróság.
[[Domaszék]] településsel összefogva az egykori Sárkányhegy állomásépületépen 2008 ősze óta működik a vasút történetét bemutató kiállítás. Az állomás teljes épülete helytörténeti, kisvasúttörténeti múzeummá fejlesztése folyamatban van. Jelenleg egykori járművek felújítása folyik amelyek felújítás után a múzeum udvarán az egykori állomási vágányok újjáépített másán nyernek majd elhelyezést.
 
[[Domaszék]] településsel összefogva az egykori Sárkányhegy állomásépületépenállomásépületében 2008 ősze óta működik a vasút történetét bemutató kiállítás. Az állomás teljes épülete helytörténeti, kisvasúttörténetikisvasút-történeti múzeummá[[múzeum]]má fejlesztése folyamatban van. Jelenleg egykori járművek felújítása folyik amelyek felújítás után a múzeum udvarán az egykori állomási vágányok újjáépített másán nyernek majd elhelyezést.
 
==Források, jegyzetek==
<references />
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.szegedikisvasut.hu Az SZGV Egyesület honlapja]
{{kisvasút}}
 
[[Kategória:Szeged közlekedése]]
[[Kategória:Magyarország megszűnt kisvasútjai]]
Névtelen felhasználó