Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Az artériák és a vénák szerkezetileg eltérnek egymástól. Fontos, hogy nem az oxigéntartalmuk alapján nevezzük őket így hanem aszerint, hogy a szívtől a periféria felé (ezek az artériák) vagy a periféria felől a szívbe (ezek a vénák) tartanak. Így például a kisvérköri artériák oxigénszegény és szén-dioxid gazdag vért visznek a tüdőhöz, míg a tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a bal pitvarba.
 
A fent leírtaktól bizonyos szervek vérellátása különbözik, például az emésztőtraktus esetében, ahol a bélfal hajszálereiben megtörténik a tápanyagok felszívódása, majd az ezeket összegyűjtő vénák a [[vena portae|májkapuvénán]] keresztül a [[máj]]ba juttaják a vért. Itt a vénák ismét hajszálerekre oszlanak és a vér keveredik a máj artériás vérével, majd ismét vénák gyűjtik össze, amik aztán a ''[[vena cava inferiorba''inferior]]ba ömlenek. Ezt a másodszori kapillarizációt a máj anyagcserében betöltött központi szerepe teszi indokolttá, hiszen így a bélből felszívott tápanyagok (és mérgek) először a májba jutnak, ahol a májsejtek átalakíthatják őket.
 
=== A vér ===
 
=== Fehérvérsejt ===
{{fő|fehérvérsejt}}
Szerepük alapján két nagy csoportba soroljuk őket: falósejtek (melynek további két fajtáját különböztetjük meg: monociták és granulociták) és nyiroksejtek.
*Falósejtek amőboid mozgásra képesek és képesek továbbá az endocitózisra (bekebelezés) is. A monociták a legnagyobb falósejtek, információt küldenek az antigénekről a limfocitáknak, és ezeket az endocitózis végén le is bontják. A granulociták kisebbek, és a sejtmagjuk karéjosak, érzékenyek a kórokozókból és a limfocitákból felszabaduló kémiai anyagokra. Feladatuk a mikroorganizmusok bekebelezése.