„Rábakeresztúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
története |
||
41. sor:
== Története ==
Területe ősidők óta lakott, határában ismeretlen eredetű halomsírok vannak. A római korban itt vezetett át a [[Borostyánút]], a [[Róma|Rómát]] a [[Balti-tenger]]rel összekötő kereskedelmi útvonal. A néphagyomány úgy tartja , hogy sok száz évvel ezelőtt az akkor erdővel sűrűn borított területre bajor és sváb telepesek érkeztek. Arra a helyre ahol most a plébániatemplom áll vaskeresztet állítottak és a település erről kapta volna a nevét.
A települést [[1427]]-ben ''"Kerezthwr"'' alakban említik először, de közvetett utalás már [[1157]]-ből van rá. A középkorban vámszedőhely volt, a németújvári uradalomhoz tartozott. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> [[1428]]-ban ''"Keresthwr"'' alakban szerepel abban az oklevélben, melyben [[Luxemburgi Zsigmond]] király Cseh Pétert erősítette meg a németújvári uradalom birtokában. [[1459]]-ben [[Hunyadi Mátyás]] az uradalommal együtt hívének Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta, majd [[1524]]-ben az Újlakyak kihalásával [[II. Lajos]] király Batthyány Ferencnek adományozta.
[[1549]]-ben 57, [[1568]]-ban 72, [[1576]]-ban 35, [[1588]]-ban 51, [[1599]]-ben 51, [[1634]]-ben 66 portát számláltak a településen. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hajdúi égették fel, [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor]] hadai pusztították el. [[1643]]-ban 74 házában 482 lakosa élt. [[1664]]-ben temetőjében hantolták el a [[szentgotthárdi csata (1664)|szentgotthárdi csata]] török halottait. [[1662]]-ben a Batthyányak közötti birtokmegosztás során a hercegi ág birtoka lett. [[1691]]-ben 95 háza volt 500 lakossal. A [[18. század]] elején súlyos
Vályi András szerint ''" KERESZTÚR. Tót Keresztúr. Népes falu Vas Várm. földes Ura több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Gothárdhoz 3 mértföldnyire, határja középszerű, javai külömbfélék, de földgye nagyobb részén sovány."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
53. sor:
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Rába-Keresztúr nagy kiterjedésü község, 197 házzal és 1274 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szent-Gotthárd. A mult századbeli anyakönyvek szerint e község már akkor a vidék legnépesebb helye volt, 1100 lakossal. Postája már akkoriban virágzott és ez volt Stájerország felől az első nagy postaállomás. Plébániája és temploma 1688-ban már fennállott. Kegyura Draskovich Dénes gróf. Temetőjében hantoltatta el Montecuccoli a szt.-gotthárdi csatában elesett törökök egy részét. A lakosok aggharczos-egyletet, önsegélyező-egyletet tartanak fenn; tüzoltóegyletük is már nagyon régi. A község határában kunhalom alaku mesterséges halmok vannak, melyek még nincsenek átkutatva."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
[[1910]]-ben 2010 lakosából 1832 német, 102 magyar, 17 horvát, 59 egyéb nemzetiségű lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. A békeszerződések mint németajkú települést Ausztriához csatolták. Az osztrák csendőrség [[1921]]. [[augusztus 29]]-én vonult be településre. A következő éjszaka azonban Szentgotthárd irányából magyar szabadcsapatok tűzharcban visszaszorították őket. Rábakeresztúr csak [[november 28]]-án került végleg osztrák kézre. A [[II. világháború]] végén a település ismét hadszíntér lett. Az orosz csapatok [[1945]].
Az ipari parkban, a magyar [[országhatár|határtól]] és [[Szentgotthárd]]tól néhány száz méterre az osztrák [[Burgenlandi Földgázszolgáltató Rt.|BEGAS AG]] (''Burgenländische Erdgasversorgungs-AG'', Burgenlandi Földgázszolgáltató Rt.) hulladékégetőt tervez építeni.
| |||