„Komáromszentpéter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a * Itt született Kollányi Ferenc (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: fr:Svätý Peter; kozmetikai változtatások
22. sor:
'''Komáromszentpéter''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Svätý Peter'', korábban ''Dolný Peter'', általánosan használt nevén '''Szentpéter''') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Komáromi járás]]ban. [[2001]]-ben 2621 lakosából 1930 magyar és 675 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
Szentpéter [[Komárom (Szlovákia)|KomáromKomáromtól]]tól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken. Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a [[mátyusföld]]i síkságon át egészen az [[Nyitra (folyó)|Öreg-Nyitráig]]. ''Kovácspuszta'' (Kováčova samota) tartozik hozzá. Közigazgatásilag délről [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[Hetény (település)|Hetény]], [[Izsa]] és [[Marcelháza]], keletről [[Újpuszta]] és [[Madar]], északról [[Perbete]], [[Újgyalla]] és [[Ógyalla]] határolja.
 
== Története ==
Területe már az [[bronzkor]]ban is lakott volt, sírokat, szláv és [[honfoglalás]] kori temetőt tártak fel határában. Az [[1332]]-ben épült [[Szent Péter]]-templom mellett létesült, ekkoriban ''Sanctus Petrus'' (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A [[Oszmán Birodalom|török]] portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, [[1659]]-ben a Zichy-család kapta adományba. [[1849]]-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is ''Muszkakő''nek hívják.
 
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: ''"Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott."'' <ref>http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0018/1100-2720.html</ref> [[1910]]-ben 2959, lakosából 2881 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Komárom vármegye]] [[Udvardi járás]]ához tartozott.
 
== Gazdaság ==
A szőlőtermesztéséről és bortermeléséről híres faluban nagyon sok magánvállalkozás is működik (tésztagyár, kukoricapehely gyártás, viaszgyertyákat előállító üzem).
 
== Nevezetességei ==
* [[barokk stílus|Barokk]] ''római katolikus templom''a eredetileg [[1730]]-ban épült egy régebbi templom helyén, az [[1763]]-as földrengés után építették újjá. Az udvarában álló keresztet [[1909]]-ben állították. [[Árpád-házi Szent Erzsébet]]nek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, [[2007]]. [[november 25.|november 25-én]] szentelte fel Dr.&nbsp;Pápai Lajos [[győr]]i megyéspüspök.
* A barokk ''Szentháromság-szobor'' a katolikus templom előtt áll.
42. sor:
* Fennmaradt egy [[1926]]-ban épült régi malom is.
 
== Híres emberek ==
* Itt született [[Kollányi Ferenc]] (1863–1933) egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja.
* Itt született [[Kossányi József]] ([[1908]]-[[1988]]) költő kritikus és tanár, akiről a helyi alapiskolát és a szentpéteri cserkészcsapatot is elnevezték.
 
== Képtár ==
<gallery>
Kép:Szentpéter-Református templom.JPG|A református templom
66. sor:
</gallery>
 
== Felhasznált irodalom ==
{{Commons|Category:Svätý_Peter}}
* Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente, Pozsony, 2000
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1135 Községinfó]
{{források}}
 
80. sor:
[[en:Svätý Peter]]
[[eo:Svätý Peter]]
[[fr:Svätý Peter]]
[[nl:Svätý Peter]]
[[sk:Svätý Peter (okres Komárno)]]