Wikipédia

„Harmadik átmeneti kor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a Magyar Nagylexikon → Magyar nagylexikon
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Sablon:Magyar nagylexikon forrássablon beszúrása
1. sor:
[[Fájl:Psusennes I mask.jpg|right|250px|thumb|I. Pszuszennész halotti maszkja Taniszból]]
A '''harmadik átmeneti kor''' [[Az ókori Egyiptom|Egyiptom]] történelmében a XXI. dinasztiától számítódik. A korszak végének jelölésében a források nem egységesek. A Magyar nagylexikon{{MNL}} szerint a Kr. e. 656-ig uralkodó XXV. dinasztiabeli [[Tanutamon]] a kor utolsó fáraója. Az ókori Egyiptom Atlasza a XXIV. dinasztia utolsó királyával, [[Pije]] fáraóval Kr. e. 712-ben zárja ezt az érát. Allesandro Bongioanni: Ókori civilizációk. Egyiptom c. munkája i. e. 664-re, [[Taharka]] (Taharkó) uralkodásának végére teszi ennek az átmeneti korszaknak a befejezési időpontját. Szabó R. Jenő: Egyiptom című könyvében pedig nem is különíti el a [[későkor]]tól mint önálló történelmi időszakot, mivel a korszakot – ellentétben az első és a második átmeneti korral – nem követte egy fellendülési periódus. De valamennyi forrás egyetért abban, hogy Egyiptom hanyatlása a XXI. dinasztiával, i. e. 1069/1070-től kezdődött. Ekkor [[Szmendész]] lett a fáraó, aki felesége révén formálhatott jogot a trónra. Szmendész a fővárost áthelyezte Per-Ramszeszből [[Tanisz]]ba (ma Szan el-Hagar ) és erőfeszítéseket tett ugyan az egységes hatalom helyreállítására, de Thébában [[Ámon]] főpapja, [[Herihor]] vezetésével a papság ragadta meg a hatalmat és terjesztette ki fennhatóságát a [[Nílus]]-völgyben el-Híbától [[Asszuán]]ig. A fáraók a Deltában gyakorolhatták csak tulajdonképp a jogaikat. Tanisz korábban nem számított jelentős központnak, s a fáraó székhelyének átköltözését a vízi utak eliszaposodása is indokolhatta. A korszakban a hatalmi helyzetet bonyolította a líbiai tábornokok befolyásának erőteljes növekedése is, akik közül e korszakban több fáraó is kikerült. A harmadik átmeneti kor eseményeinek általános jellemzője volt a thébai Ámon-papság és a fáraók küzdelme a tényleges hatalomért, e harcban Egyiptom mint hatalmi tényező fokozatosan gyengült és elvesztette politikai befolyását a szomszédos országokban.
 
== A birodalom gyengülése ==
6. sor:
[[XI. Ramszesz]] halálával letűnt a történelmi porondról a XX. dinasztia. Thébában Herihor, Ámon főpapja megragadta az alkalmat, hogy megszerezze a királyi címet. De tényleges hatalomra csak Thébában tudott szert tenni, mert Taniszban is megjelent egy új király, Szmendész, aki a XX. dinasztia oldalági leszármazottja volt és a felesége révén formálhatott jogot a fáraók kettős koronájára. A központi hatalom gyengülésével óriásira nőtt a közigazgatás szerepe, s ennek vezetője a vezír lépett elő első számú vezetővé. Így lett Szmendész, az alsó-egyiptomi vezír fáraóvá. Egyiptom kifelé igyekezett egységes állam képét mutatni. E célból a taniszi királyi ház és a thébai főpapi ház többször összeházasodással is lépéseket tett a hatalom egyesítésére, de nem sok sikerrel. A thébai főpapok névleg ugyan a taniszi fáraó vazallusai voltak, a fáraók időszámítását használták, ténylegesen azonban önálló állami létet teremtettek az általuk ellenőrzött Felső-Egyiptomban.
Amon főpapjainak emelkedése rangban és hatalomban háttérbe szorította a többi isten kultuszát, amely egyre inkább csak arra szolgált, hogy Amon nagyságát növelje. Ebben az időben jobbára úgy tekintettek az istenekre, mint Amon teremtő erejének kisugárzására. Ebből a korból származó halotti papiruszok már nem a halál istenének, [[Ozirisz]]nak, hanem Amonnak tulajdonítják azt a hatalmat, hogy elbírálja, az istenek közé emelje a túlvilágra érkezőt.
Mivel mind az Amon papság, mind a fáraók a hadseregre támaszkodva akarták hatalmukat növelni, a tábornokok ráébredtek kivételes helyzetükre. Ennek eredményeként a XXI. dinasztia 5. uralkodója, a líbiai eredetű [[I. Oszorkon]] (Oszokhor <ref name="Mnlex">Magyar nagylexikon*{{MNL|7|97–98}}</ref>) , aki i. e. 984-től 978-ig uralkodott. Személye már egy új éra előfutáraként értékelhető.
Bár a Taniszban feltárt, a [[Királyok Völgye|Királyok Völgyének]] pompájához nem hasonlítható királysírokból s a thébai nekropoliszban megbolygatott királyi múmiák újratekercselését és ceremoniális elhelyezését leíró jegyzőkönyvekből ismert a XXI.dinasztia uralkodóinak és főpapjainak neve, a dinasztia végződéséről mégis kevésbé tudunk, mint eredetéről. Az utolsó király, [[II. Pszuszennész]] Amon főpapja volt, aki személyében egyesítette a két királyságot, anélkül azonban, hogy azokat egységes egésszé alakította volna.
 
40. sor:
| -
| width="35%" valign="top" |
'''Magyar nagylexikon'''{{MNL}}
*'''XXI. dinasztia'''
 
285. sor:
 
== Források ==
*{{MNL|7|97–98., 100–104}}
 
*Magyar nagylexikon 7. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 1998. ISBN 963 85773 5 5
*Allessandro Bongioanni: Ókori civilizációk: Egyiptom . GABO Kiadó 2003. ISBN 963 9526 01 0
*J. Baines- J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Helikon Kiadó 1992. ISBN 963 208 068 8
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmadik_átmeneti_kor”