„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

A '''forgácsolás''' olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám ''(forgácsolószerszám)'' segítségével – ''forgács'' formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé taroziktartozik például az ''esztergakés'' vagy a ''fűrészlap'', a határozatlan élű szerszámok közé például a ''köszörűkorong''.

A forgácsolás fontosabb módszerei az [[esztergálás]], a [[gyalulás (fémmegmunkálás)|gyalulás]] és [[vésés]], a [[marás]], a [[fúrás (fémmegmunkálás)|fúrás]], a [[köszörülés]], az [[üregelés]] stb. Néhány forgácsolási műveletet kézzel is el lehet végezni (pl. reszelés, dörzsölés, fűrészelés), de általában gépi erővel, ''forgácsológépekkel'' forgácsolnak.

A tágabb értelemben vett szerszámgépek közé tartoznak azok a munkagépek, amelyek mechanikai energia felhasználásával valamilyen módon – forgácsolással vagy képlékenyalakítással – szerkezeti anyagokat ([[fém]], [[Fa (anyag)|fa]], [[műanyag]] stb.) dolgoznak fel, változtatják meg azok alakját. A forgácsoló szerszámgépek forgács leválasztásával végzik az anyag megmunkálását. Ilyenek például az ''esztergagép'', a ''gyalugép'', a ''marógép'', a ''fúrógép''' stb. A forgácsológépek sokszor egyetlen fajta művelet végzésére alkalmasak (ezek a ''célgépek''), de gyakoriak az ''univerzál'' vagy ''egyetemes'' gépek is, amelyek többféle faladat ellátására is alkalmasak.