|
[[Image:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]]
A '''Glottálisglottális''' egyolyan fajtája[[mássalhangzó]], azmelynek artikulációnakképzésénél a fonetikán belül, melynél a hangszalagok[[hangszalag]]ok közötti rés ([[Latin nyelv|latinul]] ''glottis) szolgál'' az artikulálóartikuláció szervkénthelye.
Képzése lehet '' 'Egresszív'ingresszív'' , azaz belégzéssel történő, vagy '' ekszpirációsegresszív (expriciós)'' , a jelzője avagyis kilégzéssel való hangképzésnekképzett. A''Egresszív'' nyelvképzéskor gyöke[[Nyelv eközben(testrész)|nyelv]] felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt. ▼
Kétféle hangképzésről beszélünk a glottális képzése során. Különbséget teszünk ''ingresszív'' (latin ingressio = belépés) és ''egresszív'' glottális hangképzés között.
== Hangszalagzár ==
▲'''Egresszív''' vagy ''ekszpirációs'' a jelzője a kilégzéssel való hangképzésnek. A nyelv gyöke eközben felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
A ''hangszalagzár'' vagy ''glottális stop'' ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}})egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít.
Ennek ellenkezője, azaz belégzéses az ingresszív glottális hangképzés, a levegő eközben belép.
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ''ház, hó'' szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a {{IPA|[ɦ]}}, amely például a [[cseh nyelv]]ben található meg.
[[Kategória:Fonetika]]
== Glottális stop ==
A hang egy feszített , glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével.
Az ismert nyelvek közt a glottális stop az arabban és a dánban jelenik met. Ugyanakkor ezek a hangok részét képezik az angol ''[[Cockney]]'' dialektusnak. Mindinkább terjed a Brit Szigetek művelt rétegeiben is.
Ez a hang, ugyanúgy egy glottális. ''Ház'', ''hó'', ''hű'' ... Ez a hang is a glottis között keletkezik, azonban nem zárhangként, mint [{{IPA|ʔ}}] hanem mint frikatív (réshang).
Ez is egy feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik.
[{{IPA|ɦ}}] ugyanennek egy laza zöngés párja. A cseh nyelvben található meg.
'''Glottális''' egy fajtája az artikulációnak a fonetikán belül, melynél a hangszalagok közötti rés (glottis) szolgál az artikuláló szervként
Kétféle hangképzésről beszélünk a glottális képzése során. Különbséget teszünk ''ingresszív'' (latin ingressio = belépés) és ''egresszív'' glottális hangképzés között.
'''Egresszív''' vagy ''ekszpirációs'' a jelzője a kilégzéssel való hangképzésnek. A nyelv gyöke eközben felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
Ennek ellenkezője, azaz belégzéses az ingresszív glottális hangképzés, a levegő eközben belép.
== Glottális stop ==
A hang egy feszített , glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével.
Az ismert nyelvek közt a glottális stop az arabban és a dánban jelenik met. Ugyanakkor ezek a hangok részét képezik az angol ''[[Cockney]]'' dialektusnak. Mindinkább terjed a Brit Szigetek művelt rétegeiben is.
== A h hang==
Ez a hang, ugyanúgy egy glottális. ''Ház'', ''hó'', ''hű'' ... Ez a hang is a glottis között keletkezik, azonban nem zárhangként, mint [{{IPA|ʔ}}] hanem mint frikatív (réshang).
Ez is egy feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik.
[{{IPA|ɦ}}] ugyanennek egy laza zöngés párja. A cseh nyelvben található meg.
| 