„Glottális hang” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
[[ImageFájl:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]]
 
[[Image:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]]
 
A '''glottális''' olyan [[mássalhangzó]], melynek képzésénél a [[hangszalag]]ok közötti rés ([[Latin nyelv|latinul]] ''glottis)'' az artikuláció helye.
 
== Hangszalagzár ==
A ''hangszalagzár'' vagy ''glottális stop'' ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}})egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít.
 
== A ''h'' hang==
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ''ház, hó'' szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban[[torok]]ban, az orrban[[orr]]ban és a szájüregben[[szájüreg]]ben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a {{IPA|[ɦ]}}, amely például a [[cseh nyelv]]ben található meg.
 
[[Kategória:Fonetika]]