„Nazális hang” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''orrhang''' vagy '''nazális''' a [[Fonetika|fonetikában]] olyan [[beszédhang]], melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az [[orr]]on át áramlik ki.
Az '''orrhang''' vagy '''nazális [[mássalhangzó]]''' a [[Fonetika|fonetikában]] a [[zárhang]]ok speciális csoportja, melynek képzésekor a levegő az [[orr]]on át áramlik ki. Míg az orális hangoknál az [[ínyvitorla]] ''(velum)'' a [[torok]] hátsó falához támaszkodva elzárja az orrüreget, addig az orrhangoknál egy orális zár keletkezik és az ínyvitorla lesüllyed, ezáltal a levegő nagyobb részt az orron keresztül távozik. Eközben az orrüreg és a szájüregnek azon része, mely hátúlról a zárás helyéig terjed, rezonanciaüregként szolgál. Az orrhangok nagyobbik része zöngés hang. Az [[izlandi nyelv]]ben van egy zöngétlen orrhang.
 
==Mássalhangzók==
==Nazálisok a magyarban==
AzA '''orrhang''' vagy '''nazális [[mássalhangzó]]''' a [[Fonetika|fonetikában]]k a [[zárhang]]ok speciális csoportja, melynek képzésekor a levegő az [[orr]]on át áramlik ki. Míg az orális hangoknál az [[ínyvitorla]] ''(velum)'' a [[torok]] hátsó falához támaszkodva elzárja az orrüreget, addig az orrhangoknál egy orális zár keletkezik és az ínyvitorla lesüllyed, ezáltal a levegő nagyobb részt az orron keresztül távozik. Eközben az orrüreg és a szájüregnek azon része, mely hátúlról a zárás helyéig terjed, rezonanciaüregként szolgál. Az orrhangok nagyobbik része zöngés hang. Az [[izlandi nyelv]]ben van egy zöngétlen orrhang.
 
===Nazális mássalhangzók a magyarban===
Az orrhangok a [[magyar nyelvben]] a képzés helye szerint:
*[[labiális]]: ''m''
*[[palatális]]: ''ny''
 
==NazálisokNazális mássalhangzók IPA-jelei===
Az orrhangok jelölése a [[Nemzetközi fonetikai ábécé]]ben az alábbiak:
*[[Zöngés bilabiális orrhang]] [{{IPA|m}}]
*[[Zöngés veláris orrhang]] [{{IPA|ŋ}}]
*[[Zöngés uvuláris orrhang]] [{{IPA|ɴ}}]
 
==Magánhangzók==
A nazális [[magánhangzó]]k képzésénél a levegő részben az orron keresztül áramlik ki. Az ilyen magánhangzókat a fonetikai átírásokban a betűjel feletti hullámvonallal jelölik: [ã], [ẽ], [õ] stb. Gyakoriak a [[Francia nyelv|franciában]], a [[Portugál nyelv|portugálban]], illetve az [[ind nyelvek]]ben is.
 
[[Kategória:Fonetika]]