„Naptömeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr. |
bővítés, források |
||
1. sor:
[[Image:Rho Cassiopeiae Sol VY Canis Majoris.png|thumb|Néhány csillag mérete, és tömege: a legkisebb a Pisztoly csillag (340 R☉), mely egyben a legnehezebb is (150 M☉). A többi: [[Rho Cassiopeiae]] (450 R☉/40 M☉), [[Betelgeuse]] (1000 R☉/20 M☉), és a [[VY Canis Majoris]] (2100 R☉/30-40 M☉). (A [[Nap]] (1 R☉/1 M☉) a képen nem látható)]]
12 ⟶ 11 sor:
Értéke meghatározható, ha pontosan ismerjük az év hosszát, a Nap és a Föld távolságát ([[Csillagászati egység|CsE]]), és a [[gravitációs állandó]] értékét.
<!--:<math>M_\odot=\frac{4 \pi^2 \times (1{\rm AU})^3}{G\times(1{\rm year})^2}</math> A mértékegységek átírandók magyarra, csak ez sajnos nem olyan egyszerű, még folyamatban-->
A gravitációs állandót először [[Henry Cavendish]] mérte meg 1798-ban, [[Torziós mérleg|torziós inga]] segítségével. A kapott eredmény mindössze 1%-al tért el a ma használt értéktől.<ref>{{cite book
| author=Holton, Gerald James; Brush, Stephen G.
| title=Physics, the human adventure: from Copernicus to Einstein and beyond
| year=2001 | page=137 | edition=3rd
| publisher=Rutgers University Press
| isbn=0813529085 }}</ref> A [[Nap]] precíz naponkénti [[parallaxis]]át a [[Vénusz]] 1761-es, és 1769-es átvonulásakor határozták meg,<ref>{{cite book
| author=Pecker, Jean Claude; Kaufman, Susan
| title=Understanding the heavens: thirty centuries of astronomical ideas from ancient thinking to modern cosmology | pages=291–291 | publisher=Springer| year=2001 | isbn=3540631984 }}</ref> eredményként akkor 9 [[fok (szög)|szögmásodpercet]] kaptak (az 1976-ban mért jelenleg használt értéke 8,794148 szögmásodperc). Ha ismert a naponkénti parallaxis, akkor a Föld alakjából meghatározható a Nap távolsága.<ref>{{cite book
| first=Cesare | last=Barbieri | year=2007
| title=Fundamentals of astronomy
| pages=132–140 | publisher=CRC Press
| isbn=0750308869 }}</ref>
[[Isaac Newton]] volt az első aki megbecsülte a Nap tömegét. ''[[Principia]]'' című munkájában a Föld és a Nap tömegének arányaként 1/28 700-at ír. Később felfedezte, hogy a napparallaxis értéke mellyel számolt, hibás. Így rossz eredményre jutott amikor megpróbálta kiszámítani a Nap távolságát (1 CsE). A Principia harmadik kiadásában az újraszámolt 1/169 282 érték jelent meg. A napparallaxis értéke valójában még kisebb, a helyes tömegarány pedig 1/332 946.<ref>{{cite book
| first=David | last=Leverington | year=2003
| title=Babylon to Voyager and beyond: a history of planetary astronomy
| page=126 | publisher=Cambridge University Press
| isbn=0521808405 }}</ref>
A [[Nap]] tömege az életkorához viszonyítva lassan csökken. A tömegvesztés két különböző folyamat eredménye, a Nap mindkét folyamat során nagyságrendben hasonló mennyiséget veszít. Az egyik ilyen folyamat a [[Nap#Mag|magban]] lejátszódó [[magfúzió]]; a [[proton-proton ciklus]] során a csillag hidrogénkészlete héliummá fuzionál. A [[Tömeg-energia ekvivalencia|tömeg-energia ekvivalenciából]]
következően a tömeg egy része energiává alakul. Ezt az energiát a Nap kisugározza. A második ilyen folyamat a [[napszél]], vagyis elektronok és protonok kibocsátása az űrbe.
==Kapcsolódó mértékegységek==
| |||