„Thészeusz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
ref-ek összevonva
3. sor:
'''Thészeusz''' az ókori görögök egyik legnagyobb hérósza, [[Athén]] királya volt.
==Monda==
Alakja a görög mondavilág aranykorába vezet vissza bennünket – tetteinek nagysága alapján [[Héraklész]]-szel és [[Akhilleusz]]-szal rokonítható. A mitológiai hagyomány mellett azonban léteznek életének olyan momentumai is, amelyek megtörtént történelmi eseményekhez kapcsolódnak. Ezért Thészeusszal kapcsolatban keverednek a mesés és a valós elemek. [[Plutarkhosz]] [[Párhuzamos életrajzok]] című művében [[Romulus]]-szal állítja párba, akivel számos közös tulajdonságot megállapít: „Az egyik megalapította Rómát, a világ egyik leghíresebb városát, a másik pedig fővárossá tette Athént. Mindketten részt vettek nők elrablásában; egyikük sem kerülte el családja balszerencséjét, mindketten magukra haragították rokonaikat, életük végén mindketten elvesztették honfitársaik bizalmát – ha azt, ami nem látszik költői túlzásnak, igazságnak tekintjük.”<ref name="Plut">Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok</ref>
 
Plutarkhosz igen előkelő családfát rajzolt Thészeusznak: apai ágon Erekhteusztól, anyai ágon Pelopsztól származott. Már születési körülményei sem szokványosak, ugyanis apja, Aigeusz egy jóslatot kapott a Püthiától, hogy addig ne háljon feleségével Aithrával, amíg Athénba nem érkezik. [[Aigeusz]] azonban nem tartotta ezt be, s nászukból született Thészeusz. Az ifjú azonban távol nevelkedett az apjától, nagyapja, Pittheusz udvarában – Aigeusz pedig meghagyta Aithrának, hogy csak akkor bocsássa hozzá a fiút, hogyha Thészeusz képes egy szikla alól az odahelyezett sarut és kardot kihúzni.
9. sor:
Itt rögtön egy mesés elemet kapunk: Thészeusznak bizonyítania kell rendkívüli erejét azzal, hogy a sarut és a kardot megszerzi. Aigeusz joggal várhatta ezt fiától, aki tettével méltóvá vált arra, hogy Aigeusz gyermeke legyen. Thészeusz azonban nemcsak emberfeletti erővel rendelkezik, hanem hős tettek véghezvitelére is vágyik. Plutarkhosz ez alapján Héraklészhez hasonlítja Thészeuszt, aki tizenkét munkája után elfoglalta helyét a legnagyobb hérószok között.
 
Thészeusz hőstettek sorát akarta véghezvinni: erre a Troizénből Athénba vezető úton lehetősége is nyílt; „erőszakoskodni nem fog senkivel, de ha bántják, akkor visszaüt.”<ref>Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok<name="Plut"/ref> Ugyan sokan figyelmeztették Thészeuszt, hogy a szárazföldi út veszélyeket rejt, de ő hajthatatlan maradt – így ehhez az úthoz fűződnek első eredményei. Megölte a fenyőhajlító Szinniszt, végzett egy Phaia nevű hatalmas vaddisznóval és egy Szkürón nevű rablóval. Megölte Periphétészt is, akinek buzogányát mindenhová magával vitte – csakúgy, mint Héraklész az oroszlánbőrt. Nem szerepel az életrajzban, de ekkor győzte le Prokrusztészt is, aki arról volt hírhedt, hogy az ágya méretéhez igazította az áldozatait – aki túl alacsony volt, annak megnyújtotta a lábát, aki túl hosszú, annak levágta.
Ezután Thészeusz megérkezett Athénba. Először apja felesége, [[Médeia]] ismerte fel, aki rögtön elhatározta, hogy valahogy megszabadul az ifjútól. Ezért rábeszélte Aigeuszt, hogy itasson vele mérget, de a lakomán a király felismerte a saruról és a kardról fiát, és ezért felborította a méreggel teli kelyhet. Nemsokára a Pallantidák háborút indítottak Thészeusz ellen, mert már korábban is meg akarták szerezni Athén trónját, de Thészeusz megérkezésével még nagyobb akadály gördült az útjukba. Az ifjú azonban könnyűszerrel legyőzte őket. Láthatjuk tehát, hogy Thészeusz számára nehéz út vezetett a trónhoz – részint a családtagok akadályozták őt, részint egyéb ellenfelek.
 
16. sor:
A krétai királylány, [[Ariadné]] azonban beleszeretett Thészeuszba, és minden erejével azon volt, hogy segítse őt. Adott neki egy gombolyag fonalat, hogy miután legyőzte a Minótauroszt (aki egyébként a testvére volt), ki tudjon találni a labirintusból. Thészeusz ezzel a segítséggel véghez is vitte a feladatát. Ezután Deukalión támadta meg (Minósz másik fia), de vele is végzett Thészeusz, majd kiszabadította a fogságban sínylődő athéniakat. A hazafelé úton azonban hálátlannak bizonyult: [[Naxosz]] szigetén kitette az alvó Ariadnét, és továbbhajózott. Thészeusz meg is fizetett a tettéért: hazafelé elfelejtette kicserélni a fekete vitorlát fehérre, ezért apja bánatában egy szikláról a tengerbe vetette magát.
 
„Aigeusz halála után Thészeusz nagy és csodálatra méltó vállalkozásba kezdett; egyetlen városi közösségbe egyesítette az attikaiakat.”<ref>Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok<name="Plut"/ref> Vagyis elhagyjuk a mesék világát, és átlépünk a valós történeti események mezejére. Az ókori görögök ''synoikismos''-nak nevezték a város egyesítését, és Thészeusznak tulajdonították eme tettet. Az összetelepülésnek valószínűleg a megnövekedett lakosság lehetett az oka, így a települések határai összeértek.
 
Plutarkhosz Thészeusz jó tulajdonságait az egyesítéssel kapcsolatban is kidomborítja: a király meggyőzte a lakosokat, hogy jobb lesz nekik így, és közös prütaneiont és tanácsházát építtetett. Megalapította a [[Panathénaia]] és a [[Metoikia]] ünnepét és kezdeményezte az [[iszthmoszi játékok]] megrendezését. Ez utóbbi esetében szintén Héraklészt akarta követni, aki Zeusz tiszteletére létrehozta az olümposzi játékokat. Tehát megállapíthatjuk, hogy híres épületek és ünnepek kapcsolódnak Thészeusz nevéhez, aki nemcsak mesés tetteket hajtott végre, de városszervező tevékenysége is jelentős.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Thészeusz