„Második átmeneti kor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sablon:Egyetemes történelmi kronológia forrássablon beszúrása |
a Sablon:Larousse világtörténet forrássablon beszúrása |
||
24. sor:
[[Kép:BronzeDagger-AhmoseI.png|jobbra|300px|bélyegkép|Jahmesz fáraó bronz tőre]]
A hükszoszok kiűzéséért folytatott harc a XVII. dinasztiabeli [[Szekenenré]] Ta-aával<ref>{{ÓEgyA}}</ref> vette kezdetét. Más források szerint ezt a harcot a XVII. dinasztia alapítója, Rahotep<ref>
Az Újbirodalom korából ismert egy történet, ami Apóphisz (a hükszosz király) és Szekenenré harcát írja le. Szekenenré múmiája pedig arról tanúskodik, hogy a fáraó erőszakos hallálal, talán a csatamezőn hunyt el. Utódjának, [[Kamosze|Kamoszénak]] két sztéléje is a thébaiak és a hükszoszok közötti kiterjedt háborúzást mutatja. A harcok során a thébai fejedelmek a hükszoszokat északra szorították, amihez igénybe vették a núbiai uralkodók szövetségét is. A [[Lord Carnarvon]] által Thébábal talált, hieratikus jelekkel teleírt tábla szerint Kamósze thébai uralkodó összehívatta udvari népét, s arról panaszkodott nekik, hogy hatalmát meg kell osztania egy négerrel, aki Núbiában uralkodik, s egy ázsiaival, kinek a székhelye Avariszban van, s uralma alá tartozik az egykori főváros, [[Memphisz]] és [[Hermopolis]] szent városa. Bejelentette döntését, hogy elűzi az ázsiaiakat, s felszabadítja Egyiptomot. A király tanácsadóinak ellenére indította el a háborút. Összegyűjtötte seregét és Hermopolis közelében legyőzte az ellenséget, s eljutott Avariszba, a hükszosz fővárosba, majd déli hadjárata során Buhent is elérte, de uralkodásának első három évén túl többé már semmit sem tudunk felőle. A hükszoszok végleges kiűzése i. e. 1580 körül [[I. Jahmesz]] király alatt történt, akitől Manethón a XVIII. dinasztiát származtatta, s aki elfoglalta Avariszt. Ezzel megkezdődött a Théba uralta Újbirodalom fél évezrede.
36. sor:
*{{ÓEgyA|1}}
*{{VilTörtKEnc|1}}
*{{LarVT|1}}
*{{MNL|7|97–98}}
*Kronológia. Magyar Nagylexikon Kiadó 2006.
| |||