„Második világháború” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Előzmények: aprosagok |
|||
8. sor:
Az [[I. világháború]]t lezáró [[Versailles-i béke]] megalázó feltételei és a
[[gazdasági válság]] hozzájárultak ahhoz, hogy [[Adolf Hitler|Hitler]] és a
[[NSDAP|
Noha [[Olaszország]] a győztesek oldalán fejezte be az I. világháborút, elégedetlen volt az elért eredményekkel, és ott már 1922-
[[1934]]. [[július 25]]-ét követően, az [[Ausztria|ausztriai]] náci puccskisérlet idején az olaszok még csapatokat vonultattak föl a [[Brenner-hágó]]n és [[Dél-Tirol]]ban, így háborús fenyegetéssel is megakadályozták Ausztria Németországhoz csatolását. Az évtized közepén azonban fokozatosan közeledett egymáshoz a két diktatúra, kialakult a Berlin-Róma [[tengelyhatalmak|tengely]].
18. sor:
[[1939]]. [[április 7]]-én olasz csapatok szálltak partra Durazzoban, és [[Albánia]] is olasz fennhatóság alá került.
1936 és 1939 között, a [[spanyol polgárháború]] idején, Franciaország és Nagy-Britannia be nem avatkozást hirdetett, az olaszok és a németek azonban nyersanyag és fegyverszállítással, valamint csapatokkal segítették
[[1938]]-ban az angol és francia megbékélési politikát kihasználva, Hitler
a [[Harmadik Birodalom]]hoz csatolta [[Ausztriát]] (''[[Anschluss]]''), majd a szudéta-válság kirobbantása után a [[müncheni egyezmény (1938)|müncheni egyezmény]]t követően a [[Szudéta-vidéket]].
1939-ben Németország megszállta [[Csehország]] maradék területeit. 1939 nyarán
illetve a német területeket [[Kelet-Poroszország]]tól elválasztó Danzigi korridor miatt.
[[Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] - noha a megbékéltetési politika hívei nem gyengültek meg - katonai garanciákat ígért Lengyelországnak egy német támadás esetére. Ennek érdekében a Szovjetunióval is tárgyalásokat kezdtek, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Nem sokkal a háború kirobbantása előtt [[Sztálin]] elfogadta Hitler javaslatát egy megnemtámadási szerződést megkötésére.
| |||