„Csecsemőmirigy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Gray1178.png|bélyegkép|Magzat csecsemőmirigye (Gray's Anatomy)]]
[[Fájl:Gray1179.png|bélyegkép|Egy timuszlebenyke szerkezete]]
[[Fájl:Thymus.JPG|bélyegkép|A fentinek megfelelő mikroszkópos felvétel]]
[[Fájl:Thymic_corpuscle.jpg|bélyegkép|Egy Hassal-test]]
A '''csecsemőmirigy''', más néven '''timusz''' ([[latin nyelv|latinul]] ''thymus'') egy [[nyirokszerv]], a [[T-limfocita|T-limfociták]] érésének legfőbb helye. A [[mellkas]]ban helyezkedik el, közvetlenül a [[szegycsont]] mögött. Emberben a [[pubertás]]korra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan [[zsírszövet|elzsírosodik]].
7 ⟶ 10 sor:
==Az emberi csecsemőmirigy fejlődéstana==
A csecsemőmirigy hámja a harmadik pár [[garattasak]] elülső szárnyaiból száll le végleges helyére, a későbbi mellkasba, ahol a kétoldali timuszlebeny egyesül. Ezt követően (a 7-8. embrionális héten) a kraniális [[dúcléc]]ből származó [[mesenchyma|mezenchimális]] tok veszi körül a hámtelepet, és sövényeket bocsát belé. Később (a 10-11. héten) [[T-limfocita]]-előalakok és az ún. járulékos sejtek telepednek meg a fejlődő csecsemőmirigyben.
==Az emberi csecsemőmirigy anatómiája==
A csecsemőmirigy a [[szegycsont]] mögött, a [[gátorüreg]]ben elhelyezkedő lapos, [[kötőszövet]]es tokkal körülvett, két lebenyből álló [[szerv]], melyen elkülöníthető egy külső kéreg- és egy belső velőállomány. A kötőszövetes tok sövényeket bocsát a szerv kéregállományába, 0,5-2 [[milliméter|mm]] átmérőjű lebenykékre osztva azt. A timusz tömege a pubertáskorban 30-40 [[gramm|g]], később ez az elzsírosodással párhuzamosan csökken, így felnőttben már csupán kb. 5 g.
A szerv vérellátását a [[arteria thoracica interna|belső mellkasi verőér]] (''arteria thoracica interna'') biztosítja. Az artéria elágazik a szerv tokjában, s ágai a kötőszövetes sövények mentén haladva a velőállományba lépnek. A kéreg-velő határról indulva [[kapilláris]]hurkok szövik át a kéregállományt.
==Az emberi csecsemőmirigy szövettana==
A csecsemőmirigy tokját főként [[kollagénrost]]ok és [[elasztikus rost]]ok hálózata alkotja. Benne [[vérér|vérerek]] és elvezető (efferens) [[nyirokér|nyirokerek]] futnak.
A timusz állományának alapját egy ún. '''hámretikulumsejtek'''ből álló hálózat képezi, melynek nyúlványos sejtjei között fejlődésben lévő [[T-limfocita|T-]][[limfocita|limfociták]] (ún. '''timociták''') töltik ki a teret. A hámretikulumsejtek valódi [[hámsejt]]ek, és [[membrana basalis|alaphártyával]] rendelkeznek. A szerv állományában kisebb számban előfordulnak egyéb, ún. '''járulékos sejtek''' (makrofágok, dendritikus sejtek, mioid sejtek) is.
Érésük során a kapillárisokból kilépő limfocita-előalakok a kéreg külső, tokhoz közeli része felől a velőállomány felé haladnak, miközben nagy részük elpusztul. Ezért a kéregben még sok limfocita látható, míg a velőállományban már jelentősen lecsökken az arányuk.
A kéregben a limfociták csoportjait gyakran '''dajkasejtek'''nek nevezett hámretikulumsejtek ölelik körül. Diffúzan jelen vannak [[makrofág]]ok is, melyek az [[apoptózis|apoptotikus]] limfocitákat kebelezik be. A kéregállományban futó kapillárisokat hámretikulumsejtek és azok alaphártyája veszik körül, részt véve az ún. '''vér–csecsemőmirigy gát''' képzésében. E gát felelős azért, hogy csak bizonyos anyagok juthassanak be a szerv állományába, az érő limfociták közé.
A velőállományban néhány hámretikulumsejt egymásra hagymahéjszerűen rétegződve majd [[keratin|keratinizálódva]] ún. '''Hassal-testek'''et képez. E képletek funkciója még nem tisztázott. A velőben fordulnak elő az [[interdigitáló dendritikus sejt|interdigitáló]] [[dendritikus sejt]]ek, melyek a szervezet saját [[antigén]]jeit mutatják be a limfocitáknak. Itt találhatók az ún. '''Hammar-féle mioid sejtek''' is, szerepük még ismeretlen.
==Forrás==
* [[Szentágothai János]], Réthelyi Miklós: ''Funkcionális anatómia''. 8. átd. bőv. kiad., Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-564-2
* Röhlich Pál: ''Szövettan''. 2. jav. kiad. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-37-2
*Falus András: ''Az immunológia élettani és molekuláris alapjai''. 3. kiad. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963-9214-17-5
| |||