„Csecsemőmirigy” változatai közötti eltérés

1 369 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
betegségek
a (feladata)
(betegségek)
[[Fájl:Gray1178.png|bélyegkép|Magzat csecsemőmirigye (Gray's Anatomy)]]
[[Fájl:Gray1179.png|bélyegkép|Egy timuszlebenyke szerkezete]]
[[Fájl:Thymus.JPG|bélyegkép|A fentinek megfelelő mikroszkópos felvétel]]
[[Fájl:Thymic_corpuscle.jpg|bélyegkép|Egy Hassal-test]]
 
A '''csecsemőmirigy''', más néven '''timusz''' ([[latin nyelv|latinul]] ''thymus'') egy [[nyirokszerv]], a [[T-limfocita|T-limfociták]] érésének legfőbb helye. A [[mellkas]]ban helyezkedik el, közvetlenül a [[szegycsont]] mögött. Emberben a [[pubertás]]korra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan [[zsírszövet|elzsírosodik]].
 
==Az emberi csecsemőmirigy szövettana==
[[Fájl:Gray1179.png|bélyegkép|Egy timuszlebenyke szerkezete]]
[[Fájl:Thymus.JPG|bélyegkép|A fentinek megfelelő mikroszkópos felvétel. A kéreg sötét, a velő világosabb festődésű.]]
[[Fájl:Thymic_corpuscle.jpg|bélyegkép|Egy Hassal-test]]
 
A csecsemőmirigy tokját főként [[kollagénrost]]ok és [[elasztikus rost]]ok hálózata alkotja. Benne [[vérér|vérerek]] és elvezető (efferens) [[nyirokér|nyirokerek]] futnak.
 
Összefoglalva: először azok a sejtek élnek túl, melyek gyengén kötik az MHC-t, majd azok, melyek nem kötik ''erősen'' a saját antigént bemutató MHC-t. A túlélt T-limfociták feladata az lesz, hogy az ''idegen'' antigént bemutató MHC-khez kötődjenek.
 
==A csecsemőmirigy betegségei==
 
A csecsemőmirigy állománya a pubertáskort követően élettani viszonyok között is fokozatosan elzsírosodik. Ezt a folyamatot felgyorsítják olyan károsító hatások mint [[stressz]], betegségek, [[éhezés]], [[sugárzás]] és [[szteroid]]kezelés.
 
A csecsemőmirigy betegségei ritkák.
 
Hiányozhat vagy csökkent működésű lehet a timusz egyes [[fejlődési rendellenesség]]ekben, mint [[DiGeorge-szindróma]], [[Nezelof-szindróma]], [[Wiskott-Aldrich-szindróma]], ''[[ataxia teleangiectasia]]''. Fejlődési rendellenességként előfordulhatnak ártalmatlan [[ciszta|ciszták]] is.
 
[[Timuszhiperplázia]] során a szerv mérete megnő. Masszív formában a timociták felgyülemlenek, follikuláris formában pedig (mely [[autoimmun betegség]]ekre jellemző) [[nyiroktüsző]]k jelennek meg a szervben.
 
A csecsemőmirigy [[daganat]]ai közül a jóindulatú vagy invazív [[thymoma|timóma]] és az egyértelműen rosszindulatú [[thymocarcinoma|timuszrák]] a hámretikulumsejtekből indulnak ki. Előfordulhatnak a timuszban [[lymphoma|limfómák]], [[csírasejtes daganat]]ok, [[neuroendokrin daganat]]ok és [[mezenchimális daganat]]ok is.
 
==Forrás==
* Röhlich Pál: ''Szövettan''. 2. jav. kiad. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-37-2
*Falus András: ''Az immunológia élettani és molekuláris alapjai''. 3. kiad. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963-9214-17-5
*Kopper L., Schaff Zs. (szerk.): ''Patológia''. 2., jav. kiad. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-226-075-9
 
{{nyirokrendszer}}
{{csonk-anat}}
 
{{DEFAULTSORT:C~sec~semo~mirigy}}