„Konstantinápolyi Hippodrom” változatai közötti eltérés

a
a
Bár a Hippodromot leginkább Konstantinápoly fénykorával emlegetik együtt, az első hippodrom még jóval ez előtt épült, amikor a várost még [[Bizánc]]nak hívták (görögül Βυζαντιον vagy ''Byzantion'') és még nem volt akkora jelentőségű város, mint amilyenné később vált. 203-ban [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] [[Római Birodalom|római]] császár kibővítette a várost és építtetett egy arénát a harciszekér-versenyek és más viadalok számára.
 
324-ben [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császár úgy döntött, székhelyét [[Róma|Rómából]] Bizáncba, melyet Nova Roma (Új Róma) névre keresztelt. Nem sokkal később azonban a város neve [[Konstantinápoly]], „Konstantin városa” lett. Konstantin bővítette és újjáépítette a várost, és felújíttatta a Hippodromot is. Úgy tartják, hogy Konstantin hippodromja 450 méter hosszú és 130 méter széles volt és képes volt 100 000 néző befogadására is.
 
A Hippodrom versenypályája U-alakú volt, a császár négy bronzból készült lovasszoborral díszített páholya a pálya keleti végében helyezkedett el. A szobrokat 1204-ben, a negyedik [[keresztes hadjárat]] idején [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] küldték, és a [[Szent Márk Székesegyház]]on helyezték el.