„Űrséta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Hibás alakra mutató átirányítás javítása |
a Bot: következő módosítása: de:Außenbordeinsatz; kozmetikai változtatások |
||
9. sor:
Az űrséták attól függően is több csoportba oszthatók, hogy van-e fizikai kapcsolat az űrsétát végző űrhajós és az űrhajója között. Így megkülönböztetünk bekötött űrsétát, amelynél köldökzsinór köti az űrhajóst az űrhajóhoz, illetve bekötetlen tevékenységet. A bekötetlen tevékenységnél az űrhajós űrruhájának vagy más csatlakoztatott eszköznek kell a létfenntartó berendezéseket magában foglalnia, a köldökzsinóros megoldásnál pedig az űrhajó életfenntartó rendszerére csatlakozik az űrsétát végző személy. A bekötetlen űrséta esetén is két speciális változat különböztethető meg, a már említett holdséta, amikor egy másik égitest felszínén mozgott/mozog az űrhajós, illetve, amikor valamilyen manőverező egység (rakétaszék) segítségével változtat pozícióján.
== Történet ==
* Az első űrsétára [[1965]]. [[március 18.|március 18-án]] került sor a [[Voszhod-2]] küldetésen. [[Alekszej Leonov]] szovjet űrhajós 12 percet töltött az űrben.
* Az első, több űrhajóssal végzett űrsétára [[1969]]. [[január 16.|január 16-án]] került sor, amikor Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev a Szojuz 4 és 5 között szállt át a világűrön keresztül.
* Az első ''holdséta'' – amely az első bekötetlen űrséta is volt egyben –, [[1969]]. [[július 21.|július 21-én]] zajlott le, amikor [[Neil Armstrong]], az [[Apollo–11]] parancsnoka kilépett a holdfelszínre az ''Eagle'' nevű [[holdkomp]]ból. Amikor [[Buzz Aldrin]] űrhajós is kiszállt parancsnoka után, az Apollo-11 egyetlen holdsétája egyben az első több űrhajóssal végzett holdséta is lett.
* A leghosszabb holdsétát az Apollo 17 repülésen hajtotta végre Gene Cernan parancsnok 1972. december 12–13-án 7 óra 36 perc 56 másodperc hosszan.
[[Fájl:Astronaut-EVA.jpg|bélyegkép|jobbra|Bruce McCandless űrhajós az első bekötetlen űrsétán]]
* Az első, nyílt űrben végzett bekötetlen űrsétát Bruce McCandless végezte el [[1984]]. [[február 7.|február 7-én]], a [[Challenger űrrepülőgép|Challenger]] [[űrrepülőgép]] STS-41 jelű repülésén. Az űrséta 5 óra 55 percig tartott.
* A világ első űrsétát tett női űrhajósa [[Szvetlana Szavickaja]] lett [[1984]]. [[július 25.|július 25-én]], amikor a [[Szaljut-7]] [[űrállomás]] fedélzetéről lépett ki az űrbe 3 óra 35 perces űrhajón kívüli tevékenységre.
* Az első európai űrséta Jean-Loup Chrétien nevéhez fűződik, aki [[1988]]. [[december 9.|december 9-én]] lépett ki a [[Mir]] űrállomás fedélzetéről az űrbe.
* A leghosszabb űrsétát James Voss és Susan Helms hajtotta végre a űrrepülőgépről [[2001]]. [[március 11.|március 11-én]], amikor az [[STS-102]] expedíció keretében a Leonardo szállítómodul számára a dokkolómodult készítették elő.
2006 szeptemberéig összesen 158 űrhajós – köztük 8 nő – tett űrsétát.
== Veszélyek ==
Az űrséták során a legkézenfekvőbb veszélyt az [[űrszemét]]tel vagy [[mikrometeorit]]tal való találkozás jelenti. A Földtől 300 km-re egy átlagos űrrepülőgépes küldetésen a pályasebesség 7,7 km/s. A hatalmas sebesség miatt egy jelentéktelen részecske (például egy apró festékszemcse, mint a különböző űrtevékenységek során legjellemzőbben az űrbe juttatott űrszemétfajta) [[kinetikus energia|kinetikus energiája]] is olyan nagy, hogy komoly károkat okozhat. Minden űrrepülés során keletkezik űrszemét, a probléma egyre nagyobb méreteket ölt.
41. sor:
Veszélyforrásként jelölik meg a szakemberek azt a tényt is, hogy a Földön semmilyen formában nem modellezhetőek hűen az űrbeli körülmények. Az űrbeli mozgás, munka sokkal nehezebb, mint azt az ember várná és ez váratlan szituációkhoz vezethet. A korai űrsétáknál [[Alekszej Leonov]] például csak többszöri kísérletre tudott visszabújni felfúvódott űrruhája miatt a légzsilipbe, de az amerikai űrhajósok is kis híján életüket vesztették a mozgásuk korlátozódása miatt. Ezekre a veszélyekre egyre felkészültebbek az űrszervezetek, sok technikát találtak a gyakorlásra (például speciális, vízzel teli medencében gyakorolnak az űrhajósok), de pontosan megfelelő körülményeket idelenn nem lehet teremteni, így bármikor érheti váratlan helyzet az űrséták résztvevőit.
Komoly veszélyt jelent az űrsétát végző űrhajósra a folyamatosan jelen lévő [[kozmikus sugárzás]], illetve az egyelőre nehezen előre jelezhető, ezért váratlan [[napkitörés]]. Többek között a magyar [[Pille dózismérő
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Extra-vehicular Activity}}
* [http://www.urvilag.hu/article.php?id=1103 „Mezítláb” az űrben: 40 éve történt az első űrséta]
51. sor:
{{DEFAULTSORT:U~rseta}}
[[Kategória:Űrkutatás]]
58 ⟶ 59 sor:
[[cs:Výstup do vesmíru]]
[[da:Rumvandring]]
[[de:
[[eo:Eksterveturila agado]]
[[es:Actividad extravehicular]]
| |||