„Holland Kelet-India” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Gazdaság- és társadalomtörténet: kisebb formai javítások, |
|||
16. sor:
A XIX. század hátralévő részében is törtek ki felkelések mind Jáva, mind Szumátra szigetén. 1846. és 1849. között a [[Bali]] meghódítására indított expedíció is sikertelenül zárult. A Banjarmasini háború végeredményeképp a hollandok legyőzték az ott uralkodó szultánt. Acehben gerilla vezetők erőszakkal távol tartották szigetüktől a hollandokat. Ez az 1873. és 1908. között lezajlott összetűzés volt a leghosszabb és a legvéresebb konfliktus. A harcok végén Aceh felkelői megadták magukat. Az indonéz természeti kincsek kitermelése leérte Jávát is, s a legtöbb, külsőnek számító sziget is közvetlen holland irányítás vagy holland befolyás alá került. A jelentős indonéz kalóztevékenység egészen a XIX. század közepéig problémát jelentette a hollandoknak.<ref name="LP_23-25"/>
[[J.B. van Heutsz]] főkormányzó időszaka alatt a kormányzat kiterjesztette közvetlen hatalmát Holland Kelet-India legnagyobb részére, s ezzel lefektette a modern indonéz állam alapköveit.<ref>Robert Cribb, "Development policy in the early 20th century", in Jan-Paul Dirkse, Frans Hüsken and Mario Rutten, eds, Development and social welfare: Indonesia’s experiences under the New Order (Leiden: Koninklijk Instituut voor Taal-, Land- en Volkenkunde, 1993), pp. 225–245.</ref> Kisebb felkelésekkel kísérve, de a hollandok átvették a hatalmat a még független uralkodók területén is, de az ő gazdagságukat és pompájukat a holland növekedés alatt is megőrizhették;<ref name="Reid 1974, p. 1">Reid (1974), p. 1.</ref> [[Celebesz]] délnyugati részét 1905–1906-ban, Balit pedig 1906–1908-ban két részletben foglalták el. A [[Nyugat-Pápua|Nyugat-Pápuához]] tartozó Madárfej-félszigetet 1920-ban foglalták el a hollandok. Ezzel a végső területszerzéssel alakult ki a függetlenségét
==Gazdaság- és társadalomtörténet==
| |||