„Adatbázis-kezelő rendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TobeBot (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sq:Database managment system (DBMS); kozmetikai változtatások
1. sor:
{{lektor}}
[[KépFájl:ANSI-SPARC DB model.jpg|thumb|300px|right|ANSI-SPARC adatbázis modell]]
Az '''adatbázis-kezelő rendszer''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Database Management System'', ''DBMS'') többfelhasználós, hálózatos környezetben, [[adatbázis]]okhoz való hozzáférést, rendszeres és a felhasználói folyamatok zavartalan működést biztosító [[szoftver]]alkalmazás.
Eredetileg csak nagy cégek alkalmaztak adatbázis-kezelőket, melyek nagy mennyiségű adatot kezeltek nagy teljesítményű számítógépekkel, de mára ezek elterjedt komponensei a cégek számítástechnikai rendszereinek.
17. sor:
== Adatbáziskezelés, állománykezelés ==
 
Sokak szerint az adatbázis-kezelő tartalmaz egy állománykezelőt is, de ez nem feltétlenül igaz. A legtöbb kereskedelmi termék önálló, az adatbázis-kezelő magját képező adatbázis-kezelő motortól független állományszervezési rendszert dolgozott ki elsősorban amiatt, hogy a [[háttértár]] szervezése, illetve eszközfüggőségéből (például máshogy viselkedik egy optikai, egy lyuk-, egy mágnesszalagos és egy merevlemezes [[háttértár]] is, hogy a [[memóriaadatbázis]]okról ne is beszéljünk) eredő sajátosságai ne befolyásolják jelentősen az adatbázis-kezelő motor kialakítását, illetve hatékonyságát. A szétválasztás azt is lehetővé teszi, hogy a [[háttér]] optimalizálását (például töredezettségmentesítését) az adatbázis-kezelő motortól függetlenül, azt nem befolyásolva is végrehajthassuk; de arra is lehetőséget teremt, hogy elosztott, akár több önálló (idegen szóval: autonóm) számítógépből rendszereket is kezelni tudjunk egyetlen adatbázis-kezelő motor segítségével. A szétválasztás tehát egy másik fajta adatfüggetlenséget biztosít, vagyis az ún. fizikai adatfüggetlenséget garantálja.
 
Összefoglalóan, az adatbázis-kezelők meghatározó része a [[logikai adatbázis]] kialakítására koncentrál. A logikai adatbázisokat szerkezetük, felépítési és működési sajátosságaik alapján különböztetjük meg, amelyet összefoglalóan, tömören [[adatmodell]]nek nevezünk. Értelemszerűen tehát az adatbázis-kezelőket az általuk kezelt, vezerélt, valamint megvalósított [[adatmodell]]ek alapján osztályozzuk. Ennek megfelelően beszélhetünk [[relációs adatbázis|relációs]], [[objektumorientált adatbázis|objektumorientált]], [[hálós adatbázis|hálós]], [[deduktív adatbázis|deduktív]], illetve ezek elegyítéséből létrejött [[objektumrelációs relációs|objektumrelációs]], [[deduktív relációs adatbázis]], [[deduktív objektumorientált adatbázis]]-kezelőkről, röviden és ilyen értelemben: [[adatbázis]]okról – bár az adatbázis szó elsősorban mindig a ténylegesen tárolt adathalmazra utal.
 
== Rövid történet ==
 
Az adatbázisok története értelemszerűen az [[adatmodell]]ek és az adatbázis-kezelő rendszerek történetével szoros összefüggésben áll.
51. sor:
 
== Jelenleg elérhető termékek ==
=== Gyártó (forgalmazó) és terméknév szerint ===
 
* [[Oracle|Oracle Corp.]]: [[Oracle Database]], BerkeleyDB
63. sor:
* [[Novell]]: FLAIM
 
=== Nyílt forráskódban elérhető adatbázis-kezelők ===
 
* BerkeleyDB
77. sor:
== Kapcsolódó oldalak ==
 
* [[Adatbázis]]
* [[Adatmodell]]
* [[Adatbázis-optimalizálás]]
* [[Adatbázis-tervezés]]
* [[OQL]]
* [[Relációs adatbázis]]
* [[SQL]]
* [[Tudásreprezentáció]]
== Források ==
* Gavin Powell: Beginning Database Design, Wiley Publishing, Inc., ISBN 978-0-7645-7490-0 , ISBN 0-7645-7490-6
 
[[Kategória:Informatika]]
124. sor:
[[sk:Databázový systém]]
[[sl:SUPB]]
[[sq:Database managment system (DBMS)]]
[[sr:Систем за управљање базама података]]
[[sv:Databashanterare]]