„Füstszekrény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
* létrehozza a légritkítást a tüzeléshez szükséges léghuzat előállításához,
* tárolja és megakadályozza a környezetbe jutását a léghuzat által a [[tűzszekrény]]ből magával ragadott izzó széndarabkáknak.
 
A '''füstszekrény'''t a [[hosszkazán]]hoz korábban szegecseléssel rögzítették, később ezt is hegesztés váltotta fel. A '''füstszekrény''' elejét ajtóval zárják le. A '''füstszekrény''' tetején helyezik el a ''kémény''t. Magasabban fekvő kazánok esetén a ''kémény'' egy részét a '''füstszekrény'''be süllyesztik.
 
==Gőzfúvó==
A '''füstszekrény''' egyik legfontosabb tartozéka a ''gőzfúvó'', más néven ''kónusz''. A szerkesztési szelvény korlátai miatt ugyanis a kémény nem lehet elegendően magas, hogy önmagában megfelelő léghuzatot biztosítson. Ezért szükség van mesterséges huzat létrehozására, melyet a gőzhengerekből távozó, munkát végzett, úgynevezett ''fáradt gőz''zel érnek el. A fáradt gőzt a ''gőzfúvó''ba vezetik, onnan pedig a ''kémény''en át a szabadba áramlik. A távozó gőz a füstszekrényből a füstgázokat magával ragadja, így légritkítást hoz létre. A ''gőzfúvó'' általában a gőzkiömlő cső végére helyezett kúpos csődarab. Ez régebben gyakran állítható keresztmetszetű kivitelben készült, azonban a tapasztalatok szerint a mozdonyszemélyzet nem tudta a leggazdaságosabb keresztmetszetet beállítani. Ezért később állandó keresztmetszetű, cserélhető betétes fúvókat alkalmaztak.
 
==Segédfúvó==
A ''gőzfúvó'' természeténél fogva csak nyitott gőzszabályzó mellett, azaz a mozdony mozgása idején működik. Azért, hogy álló helyzetben is fenntartható legyen a léghuzat, úgynevezett ''segédfúvó''t alkalmaznak, melyet a kazánból táplálnak gőzzel.
 
==Szikraszórás csökkentése==
 
[[Túlhevítő]]s mozdonyoknál a '''füstszekrény'''ben helyezték el a ''túlhevítő gőzgyűjtőszekrény''t is. (→''lásd:'' [[túlhevítő]])
 
 
==Források==