„Simai Mihály (közgazdász)” változatai közötti eltérés

kieg. (MTA1825-2002 alapján)
a (apró)
(kieg. (MTA1825-2002 alapján))
'''Simai Mihály''' ([[Budapest]], [[1930]]. [[április 4.]]) [[Széchenyi-díj]]as magyar közgazdász, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A [[világgazdaságtan]], ezen belül a szerkezeti rendszere átalakulásának neves kutatója. 1988 és 1991 között az [[MTA Világgazdasági Kutatóintézet]] igazgatója. 1992 és 1995 között az ENSZ Egyetem Világgazdaság-fejlesztési Intézet főigazgatója.
 
== Életpályája ==
 
1962-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságba is bekerült. Egy időben az ENSZ Informatikai Bizottságában is dolgozott. 1976-ban megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1985-ben rendes tagjává. Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: ''Transnational'' (Genf), ''Review of International Studies'' (Cambridge), ''Journal of Development Studies'' (Hága), ''Environmental Economics'' (Amszterdam), ''Journal of Development Planning'' (Delhi) és ''Global Governance'' (New York).
 
Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül a kapitalista országok és a harmadik világ kérdéskörei, a világgazdaság [[21. század]]i kérdései, valamint a globális transzformációk.
 
=== Közéleti pályafutása ===
 
Tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként (1990–1992), illetve az [[UNICEF]] Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A Magyar ENSZ-Társaság és az UNICEF magyar bizottságának elnökévé választották (utóbbit 2004-ig vezette).
 
== Munkássága ==
 
Kutatási területe a [[világgazdaságtan]], ezen belül a kapitalista országok és a [[harmadik világ]] kérdéskörei, a világgazdaság [[21. század]]i kérdései, valamint a globális transzformációk.
 
Legfontosabb eredményeit a [[világgazdaság]] szerkezeti rendszere átalakulásának fő irányairól és következményeiről írta. Foglalkozik az ehhez kapcsolódó nemzetközi [[pénzügy]]i kérdésekkel, államszervezeti reformokkal és [[fejlesztéstervezés]]sel. Fontosabb munkái jelentek meg a [[globalizáció]], a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok kérdéseiről, illetve egymáshoz közti viszonyukról. Több publikációja jelent meg a globális tudományos és műszaki fejlődés témakörében.
 
Több mint kétszáznyolcvan tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből közel negyven könyv/monográfia és negyvenöt könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
 
== Családja ==