„Krisna-völgy” változatai közötti eltérés

A Krisna-völgyben élő családok az egyszerű életmód elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, ami aztán egész napra békés, meditatív tudatállapotot biztosít számukra, melynek köszönhetően jóval könnyebb egész nap Istenre gondolniuk, s az Ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.

A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. Ezt az ősi bölcsességet, a Krisna-tudat filozófiáját Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a bhakti, a Krisna iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Sríla Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.

 

== Ökovölgy-program ==

Az itt élők önfenntartó élemódot folytatnak. Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, az élelmiszerválság, a vízhiány az egész világ számára égető problémát jelent. E problémák megoldására kiváló megoldás az önellátó ökofalvak, farmközösségek létrehozása, melyhez a természet és a természetes környezet remek lehetőségeket kínál. A Krisna-völgyi öko-program egy faluméretű kísérlet, amelyben 150 önkéntes és közel 50 különböző intézmény, számos neves tudós és szakember vesz részt. Kutatásaikkal, tapasztalataikkal járulnak hozzá a program kibontakozásához, bemutatják, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a környezettudatosság a mindennapi gyakorlatban is jelen van egy közösség életében.

E program megfelelő alternatívát ad a környezet megóvására. Az önellátó farmközösség lakói környezettudatos szemléletű, egészséges életmódjuk alapjává tették a természet és a környezet kínálta lehetőségeket. Mottójuk: „Egyszerű élet, emelkedett gondolkodás.”

 

== Látnivalók ==

 

Krisna-völgy három különálló tevékenységet takar: vallás, turizmus, biogazdálkodás. Az elmúlt években egyre nőtt a vendégek száma, mára eléri az évi 25-30 ezer főt. Krisna-völgy nem egy bemutatófalu – a vendégek a Krisna-hívők életébe kapnak bepillantást. A hely egyénileg is látogatható, csoportok részére azonban a Krisna-völgyi idegenvezetők különleges programot állítottak össze.

A templomszobába lépve maga a lelki világ fogadja a látogatót. A faragott márványoltáron európai szemnek szokatlan látvány tárul elénk. Srí Krisna és legkedvesebb társa, Srímatí Rádhárání gyönyörűen felöltözve, felékszerezve, és friss, illatos virágokkal díszítve mosolyog ránk. A közösség lakóinak célja, hogy minden tettükkel, szavukkal és gondolatukkal Őket tegyék elégedetté. Ez a tradíció a vaisnava istenimádatot követi: az oltáron az Úr személyesen van jelen egy adott – szent szövegek leírásain alapuló –, hiteles formában, ami által a hívők túlléphetnek a személytelen istenfelfogáson, hogy Istenre mint személyre tekintsenek.

A látogatók a templom és a szentély mellett a tehenészetbe, a kézműves stúdióba, a méhészetbe, az ajándékboltba és az étterembe látogathatnak el. Mindez idegenvezetéssel is megtekinthető. Krisna-völgy templomát a vendégek egy rövid sétával érhetik el, mely a biofarm botanikus kertjén visz keresztül. Az út mentén indiai stílusú pavilonok, dísztavak, hatalmas szoborelefántok és sok-sok különleges növény látható.

Izgalmas program a tehenészet meglátogatása. Az élőlények között a tehén kitüntetett helyet foglal el a Krisna-tudat kultúrájában. A Krisna-hívők a tehenet önmagért szeretik: azért, mert olyan az ember számára, mint az édesanya, hiszen a tejével táplálja őt. A tradíció szerint az Úr Krisna is nagyon szereti a teheneket, amiről a védikus irodalom is számos helyen ír. A Védák nagy nyomatékkal hangsúlyozzák az ahimszát, az érző lények iránti könyörületességet, kivált a tehenek védelmét.

A Krisna-völgyi tehenészet különlegessége a zebu, a hőséget és szárazságot rendkívül jól tűrő szarvasmarhafajta, melyet nemrég hoztak be az országba. A völgy lakói belátták, hogy önfenntartó közösségük hosszú távú fennmaradásához – a lelki tisztaságon túl – a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó szarvasmarhafaj megléte is elengedhetetlenül szükséges.

 

== Krisna-völgyi Búcsú ==