„Szeléné” változatai közötti eltérés

A Hold az éjszaka bolygója; a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. „Hozzá rendelték a vizet, az égtájak közül Északot, az évszakok közül a telet.” <ref> Szimbólumszótár, Hold </ref> Mint a Hold istennője Szeléné fontos szerepet töltött be az Istenek között. Szeléné alakja megjelenik a [[Homérosz]]i [[Himnusz]]okban – ''Szeléné himnusza'' (xxxii), de megihlette [[Apollóniosz Rhodiosz|Apollóniosz]]t (1.2.2); [[Hésziodosz]]t (''Istenek Születése (Theogony)'' 371); [[Nonnosz]]t (''Dionüsziaka'' 48.581); [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]]t (5.1.4); [[Sztrabón]]t (14.1.6) és másokat. [[Apuleius]] ''Az aranyszamár'' című művében a világegyetemet mozgató, és éltető erő megtestesítője: „…az emberek minden dolgát az ő gondviselése igazgatja. Nemcsak a házi- és vadállatok, hanem az élettelen teremtmények is az ő fényének és lényének isteni akaratából élik az életüket; sőt, ha ő növekszik, földön, égen, tengeren minden test vele nő, ha fogy, véle fogy” (XIV. könyv).

Szeléné nevének teljes [[etimológia|etimológiája]] bizonytalan, de a név görög eredetű és bizonyítottan része a ''selas'' szó, amelynek jelentése "fény".<ref>[[Kerényi Károly]]: ''A görögök istenei'' 1951., 19 és 197. oldalak</ref> Neve megtalálható a [[Sarki fény]], az „Aurora Borealis” görög nevében: ''Boreion Selas''. A hold istennőjének nevéből ered a [[szelenológia]] azaz a Hold felszínének feltérképezésével foglalkozó tudományág <ref>” Tényleg geológus járt-e a Holdon, vagy inkább szelenológus? A látszólag ostoba kérdés egy évekig húzódó vitára utal a Holddal kapcsolatos fogalmak elnevezéséről. A 60-70-es években divat volt holdi geológia helyett szelenológiáról, holdi geofizika helyett szelenofizikáról stb. írni és beszélni. … A Hold első mesterséges holdjainak felbocsátásakor kezdték pályájuk megfelelő pontjait periszelénumnak, illetve aposzelénumnak nevezni – noha például kettőscsillagok esetében jól bevált a bárhol alkalmazható pericentrum és apocentrum is. Ugyancsak természetes szóalkotásként jelent meg a térképészetben használatos geocentrikus és geografikus jelző helyett a szelenocentrikus és szelenografikus a Hold térképeinél. Ettől már csak egy kis lépés volt a szelenodézia, szelenológia, szelenofizika stb. elterjedése.” Almár Iván: ''Planetológia, bevezető gondolatok'' [http://www.matud.iif.hu/06aug/02.html] </ref> elnevezése, és a [[szelén]] kémiai elem neve is.

A görög mondavilág történetei szerint Szeléné [[Pan]]nal is szerelmi kapcsolatba került: Pan csellel, báránybőrbe bújva csábította el a hold istennőjét,<ref>Kerényi Károly: ''A görögök istenei'' </ref> és szerelme zálogául ő adta Szelénének azokat a fehér igás öszvéreket, amelyek az istennő szekerét lassacskán vontatják az éjszakai égbolton.